Kortalanul élni


Póda Erzsébet  2020.10.26. 16:29

A kor csak egy szám: mindenki annyi éves, amennyinek érzi magát. Közhelynek tűnő megállapítás, de igaz. Beszélgetés Bazsó Rozáliával.

Október az idősek hónapja. Mindannyian ismerünk valakit, aki idősebbnek, és másvalakit, aki viszont sokkal fiatalabbnak tűnik a valódi koránál. Ez tényleg hozzáállás kérdése. Ha nem hanyagoljuk el magunkat, sem testileg, sem lelkileg, sem szellemileg, akkor az éveink száma vajmi keveset fog nyomni a latban. És ezt rengeteg történet bizonyítja.


Vegyük például a mindenki által ismert Etka anyót, aki 55 évesen elhatározta, hogy legyőzi minden betegségét. Jógázni tanult, amit később oktatni kezdett. Haláláig, 93 éves koráig, mozgásterapeutaként dolgozott, mozgékony és aktív volt. Nyolcvanon felül tanult meg görkorcsolyázni. Jane Fonda 82 éves, ám húszat (harmincat?) bármikor letagadhatna: ma is energikus, csinos, dolgozik és tornázik. A világ legidősebb maratonfutója (jelenleg 109 esztendős), az indiai származású Fauja Singh beöltötte a 100. életévét, amikor a mezőnyben megelőzte öt versenytársát – vagyis a célba érve még öten követték, akik sokkal fiatalabbak voltak nála. A kanadai Joan MacDonald 70 éves elmúlt, amikor orvosai közölték, hogy aggasztó az egészségei állapota, ezért edzeni kezdett – ma pedig, 74 évesen, elképesztő alakjával és saját videóival ösztönzi a fiatalokat és időseket. A fent kiragadott három példa is bizonyítja, hogy semmi sem lehetetlen, a kor pedig egyszerűen nem lehet akadálya annak, hogy bármit elérjünk.

A Csallóközben a nagyudvarnoki Bazsó Rozália (62) az egyik tagja a csallóközi „kortalanoknak”. Már nyugdíjas, de egyfolytában pörög, újít, kitalál és kreál valamit.


Telefonos megbeszélésünkkor vidáman beleegyezett a képriportba, egy kikötése volt csak, hogy ne keressük korán. – Szeretek legalább kilencig aludni. Persze van, hogy hajnali háromig is teszek-veszek, ezért aztán tovább alszom – mondta. – Nem foglalkozom a korommal, azzal foglalkozzon a kéményseprő! – fogadott bennünket vidáman nagyudvarnoki otthonában Bazsó Rozália. – Imádom a nyugdíjas élet minden percét. Negyven évig dolgoztam ugyanannál cégnél, közben tizenhat évig gondoztam a beteg édesanyámat. Régebben azt szoktam kérni, hogy oldalról fotózzanak, úgy jobban nézek ki, de ma már ez nem fontos, elfogadom magam. Az ápoltságra nagyon figyelek, de a fő a nyugalom és a jókedv! Szeretek sütni-főzni, és szeretek enni is. Korkedvezménnyel lettem nyugdíjas, betegek a csontjaim. Másfél hónapja pedig leszakadt a karomban az izom, nagyon szenvedtem vele. Az orvos azt mondta, két lehetőségem van: vagy a műtét, vagy az öngyógyítás. Az utóbbit választottam. A betegséget félre kell tenni, örülni kell annak, ami megadatik! Állandóan teszek-veszek. Megtanultam a gyöngyfűzést, kaspókat, dekorációkat készítek. Szeretek cicomázni, ha meglátok egy tárgyat, máris beindul a fantáziám, mit lehetne belőle kihozni. Mindig azon jár az agyam, mit alkossak. Lehet, hogy előző életemben szobrász vagy művész lehettem, mert sokszor kapok ihletet és addig nem nyugszom, míg azt meg nem valósítom. Ehhez persze kedv, akarat és egy kis tehetség is kell. Minden érdekel, szívesen sajátítok el új dolgokat, rengeteget tanulok az internetről.


S hogyan telik egy napja? – Mindig másképpen. Van, hogy délelőtt főzök, mindhárom unokámnak a kedve szerint, takarítok vagy rakodikok, vasalok, varrok (a nagyudvarnoki népdalkör cigánynótákhoz készült fellépőruháját is én varrtam a barátnőmmel), gyöngykarkötőket készítek, tanulok az internetről, messengerezek az ismerősökkel, számítógépes játékokat játszom, dekorációval bíbelődöm, fatáblákra rovok idézeteket, szépítem az udvart és a kertet, vagy ellátom a háziállatokat. Tagja vagyok a nagyudvarnoki népdalkörnek, és a helyi képviselőtestületnek is, főleg szociális kérdésekkel foglalkozom. Bevásárolni kizárólag szombaton járok.


– Azt tervezem, hogy továbbképzem magam a gyöngyfűzésben, s a karkötőkön kívül a bonyolultabb nyakláncokkal is megpróbálkozom. Minőségi gyöngyökkel dolgozom, amit nem kapok meg az üzletben, az interneten rendelem. Ennek a tevékenységnek a legjobb része a tanulás, az jelenti az igazi kihívást.

A házban található dekorációkat természetesen Rozália készítette, az udvaron régi tárgyakat ruházott fel új szereppel, a kert pedig telistele virágokkal, csecsebecsékkel. Ottjártunkkor a végtelen életkedve ránk is átragadt, és energiájából is kaptunk bőven.

Ugróczky István felvételei

Írásunk a Csallóköz hetilap cikke alapján készült.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Középpontban a közösség

Zana Anita

Beszélgetés Musitzné Pál Renátával, aki korábban látássérülten is önkéntes munkát végzett.

2024.3.4.   


Lassan minden a helyére kerül

Zana Anita

Beszélgetés Horenka Erika látássérült írónővel.

2024.2.25.  1   


„A világ változik, a vers örök”

Zana Anita

Riportalanyunk, Zajcsek Norbert, a látássérültekből álló amatőr színtársulat, a Varázsszínpad, tagja volt hét éven át. Az Egyesület rendezvényein általában szavalni szokott.

2024.2.8.   


„A helyemen vagyok”

Zana Anita

Interjú Kovácsné Mendler Annamáriával, aki klienskoordinátorként dolgozik, s mindezt fehérbottal teszi.

2024.2.2.   


Én ilyen vagyok

Póda Erzsébet

Az tegnap.ma irodalmi díj egyikét az idén Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar Írók Társaság titkára kapta. Ez alkalommal készítettünk vele egy villáminterjút.

2023.12.6.   


Soha nem szabad feladni!

Póda Erzsébet

Villáminterjú a világhírű magyar vadásszal, vadászíróval, természetvédővel, Hídvégi Bélával, aki több rangos díjat elnyert már tevékenysége elismeréseként.

2023.9.28.   


Katona vagyok!

Póda Erzsébet

Beszélgetés a francia idegenlégióban szolgált Maquet Ludovic-kal, akinek nemsokára megjelenik a légiós éveiről szóló könyve.

2023.7.27.  9   


Sosem unatkozom

Zana Anita

Beszélgetés Vígh Erikával, Vígh Éva lányával, aki a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének egyik meghatározó alakja volt.

2023.3.5.   


Krónikus bőrbetegség és a stressz

Vona Ildikó

Beszélgetés dr. Szalai Zsuzsanna gyermekbőrgyógyásszal a különböző bőrbetegségek gyógyításáról.

2023.2.21.   


Az önkéntességtől az elnöki székig

Zana Anita

Villáminterjú a Pro Caritate díjas Pestiné Pető Máriával.

2023.1.31.   


Az iskolán túl

Kucsora Zsolt

Beszélgetés a tardoskeddi Benkő Timea pedagógus-íróval.

2022.10.19.   


Kapcsolatok hálójában

Zana Anita

Beszélgetés a Szolnokon élő Baranyi Miks Máriával, aki látássérültként dolgozik a könyvtáros szakmában.

2022.10.2.