Tudvnivalók az alapétrendről (5/2)


Dr. Tóth Erzsébet orvos  2011.2.5. 4:42

A gabona a legősibb emberi táplálék.

A gabonafélék keletkezését az ázsiai kontinensnek köszönhetjük: fűfélékből nemesítették. Az emberiség táplálékának több mint 90 százalékát teszik ki. Fogyasztásuk az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. Míg 1936-ban 171 kg gabona volt egy ember évi táplálékfelvétele, 1980-ban csak 160 kg. Tehát akkor, amikor jóval több táplálékot veszünk magunkhoz, ez a mennyiség csökken. A gabonafélék 60-70 százalékban keményítőt, 7-12 százalékban fehérjét, valamint zsiradékot, vitaminokat, ásványi-anyagokat tartalmaznak. A legtöbb rost a kölesben, zabban, hajdinában van. A legtöbb ásványi-anyagot a köles, árpa, hajdina tartalmazza.

Az előző részekben említett összetett cukrokból a gabonafélék tartalmazzák a legtöbbet. A gabonafélék ideális összetétele őrlés közben azonnal felbomlik. A megőrölt mag rengeteg ásványi-anyagot veszít, nagyban csökken biológiai értéke. Így az emberiség számára tökéletes táplálék káros élelmiszerré változik. A fehérliszt feldolgozásánál cukrot, zsiradékot és sót juttatunk az élelmiszerbe, eképpen a természet által megalkotott tökéletes táplálék betegségek okozója lesz. A búza őrlésénél, a fehérliszt előállításánál a búzaszem elveszti B1 vitamintartalmának 90%-át, a B2 vitamin 80 %-át, a B6 vitamin 60%-át, az E vitamin 30%-át. Tehát azok, akik csupán fehérlisztből készült ételeket fogyasztanak, biztosan B-vitamin hiányban szenvednek.

Miért is terjedt el a világon a fehérliszt fogyasztása?

Az emberek hajlamosak arra, hogy a technika és tudomány vívmányai közül csak azt tegyék magukévá, ami számukra kellemes, élvezetes. Kezdetben a fehérliszt a gazdag emberek tápláléka volt. Akkoriban nem voltak ismereteink a táplálékok biológiai értékéről, sőt energiatartalma a sok fizikai munka mellett előnyt jelentett.
Csak később vált ismertté, hogy a fehérliszt nagybani elterjedése milyen egészségügyi károsodásokat von maga után. Őrléssel a gabona nemcsak a vitamin-, hanem az ásványi-anyag- és a rosttartalmát is elveszti.

Köztudott hogy a rákmegelőzés fontos feltétele a rostfogyasztás, melynek leghétköznapibb megjelenési formája a gabonafélék lehetnének. Kizárólag zöldség- és gyümölcsrostokkal ez a pótlás nem megfelelő. Az említett biológiai anyagok hiánya a gabonafélékben nagyban hozzájárul a rák, az érelmeszesedés, az ízületi problémák, a különböző allergiák, a cukorbetegség és más sorvadásos betegségek járványszerű terjedéséhez. Nem megfelelő, ha a gabonafélék közül csak a búzalisztből készült termékeket fogyasztjuk. Táplálékunknak tartalmaznia kellene az árpa, zab, rizs, hajdina, köles, kukorica, tönkölybúza termékeket is. A főleg savasító ételeink ellensúlyozásaként fogyasszunk bátran bázisképző kölest és hajdinát. A bázisképző ételek kiegyenlítik a savakat, melyek a savképző ételek anyagcseréjénél keletkeznek. (Megjegyzem: táplálékunk túlnyomó része savképző ételekből áll.)

Milyen formában fogyasszuk a gabonaféléket?

Elöljáróban: a legjobb, ha minél kevesebb konyhatechnikai eljárásnak vetjük alá őket. Természetesen a gabonát abban a formában ahogy megterem, az ember nem tudja elfogyasztani. A legmegfelelőbb mód a pelyhesítés. Az élelmiszer minden ipari feldolgozásnál hő, fény és vegyszer hatásainak van kitéve, melyek csökkentik a gabona biológiai értékét.

Igaz az élelmiszeripar ezeket a veszteségeket mesterségesen előállított vitaminokkal, ásványi-anyagokkal próbálja pótolni. Táplálkozásunk szempontjából viszont ez a művelet inkább reklámfogásként értékelhető. Összegezve, a legjobb, ha egészmagos formában fogyasztjuk, gabonapelyhek, kásák, magos kenyér és péksütemények formájában. Itt hívnám fel a figyelmet, hogy a csupán barna vagy sötét pékáru színét az alkalmazott színezéktől (kakaó, meltakávé, élelmiszeripari színezék) kapja, tehát egészséges táplálékként semmiképp nem állja meg a helyét!

Fehérjék

A fehérjék a szervezet építőelemei, a hormontermelés, az enzimtermelés és más biológiailag aktív anyagok elengedhetetlen építőkövei. Az emberi szervezet fehérjéi 23 aminosavból állnak, ezekből 8-at a szervezet nem tud előállítani, ezért ezeket a táplálékkal kell magunkhoz venni.

Az általában ajánlott fogyasztás 1 gramm fehérje mindent kilogramm testúlyra, naponta. Tehát egy 70 kilogramm súlyú ember napi fehérje szükséglete 70 gramm. Érthetőbben: egy átlagos ember napi fehérjefogyasztása 7-10 dkg. Vannak táplálkozás-szakértők, akik még ezt a mennyiséget is túlzottnak tartják. A szervezet a fehérjéket nem tudja elraktározni, ezért a feleslegesen elfogyasztott fehérjét alkotórészeire kell bontani, mely folyamatnál rengeteg káros anyag keletkezik, például ammónia, húgysav. Ezek további lebontása nagyban leterheli a szervezetet.

Ha a szervezet lebontók épessége telített, ezek az anyagok a szervezet raktáraiban rakódnak le, például az ízületekben vagy a kötőszövet más szerveiben. A kötőszövettel, mint méregraktárral az előbbiekben már foglalkoztunk. Táplálkozásunknál nemcsak a fehérjék mennyiségére, hanem összetételére is figyelni kell. Az állati fehérjék teljes értékű fehérjék, tehát tartalmazzák azokat az aminosavakat, melyeket az emberi szervezet nem tud előállítani. Ide tartoznak a tej, hús és tojás. A növények is tartalmaznak fehérjéket, de ezek nem teljes értékű fehérjék. Ez azt jelenti, hogy nem tartalmazzák azt a már említett 8 életfontosságú aminosavat, melyet az emberi szervezet nem tud előállítani. Ennek ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy felnőtt ember kizárólag növényi fehérjével is tudja tápanyagszükségletét fedezni. (Híres vegetáriánusok: Pythagoras, Platón, Pascal, Newton, Wagner, Tolsztoj és sokan mások.)

A fehérjefogyasztás hátrányai

A túl sok fehérjebevitel kalcium-, cink- és magnéziumhiányt okoz, kimeríti a szervezet vitaminraktárait. Lebontásakor úgynevezett amiloid keletkezik, mely az ízületekbe jutva az izületek kopásához vezet. Ráadásul az általuk előidézett vitaminhiányos állapotban gyorsítja a lebontó mechanizmusokat. Ezek a bomlástermékek leterhelik a máj és vesefunkciókat. Epe- és vesekövek keletkezéséhez vezetnek. Az epekövek keletkezése mindig intő jel arra is, hogy figyeljünk vérünk koleszterol- és zsírtartalmára.

A hús, mint rost nélküli étel lassítja a bélmozgást, mely növeli a rothadásos folyamatok előfordulását. Az állati fehérje túlzott fogyasztása majdnem minden esetben csontritkuláshoz, a sav-bázis egyensúly felborulásához vezet. A sav-bázis egyensúly felborulása érzékenyen érinti a szívizomzat- és agyműködést. Minden esetben tartsuk szem előtt, hogy az állati húsok a fehérjéken kívül tetemes mennyiségű zsírt is tartalmaznak.

A fehérjefogyasztás előnyei

Mivel szervezetünk fehérjékből épül fel, vannak életkorok, mikor mindenképp teljes értékű fehérjéket kell fogyasztanunk. Ilyen a gyermekkor, serdülőkor, a betegségek felépülő stádiumai. A legegészségesebb fehérjeforrások az olajos magvak, hüvelyesek, gabonafélék, halak, tojás, kis termetű állatok húsa.

Végezetül néhány általános tanács:
Csökkentsük a szervezet nátriumterhelését a konyhasó lényeges megszorításával.
Érdemes az étkezések számát meghatározni és meghatározott időben étkezni. A szervezet és emésztőrendszer ezáltal felkészül az étel befogadására és emésztésére.
Ajánlatos inkább többszöri és kisebb mennyiségű ételt magunkhoz venni.
A konyhai elkészítésnél figyeljünk arra, hogy az ételek biológiai értékét minél magasabb fokon őrizzük meg, s a mérgező vagy felesleges anyagok keletkezését a lehető legkisebbre csökkentsük.

Több hétig tartó sorozatunkban megismerkedhettek a táplálék három alappillérével: a szénhidrátokkal, zsírokkal és fehérjékkel. Az elkövetkező hetekben az ételek kíméletes elkészítésével és évszakok szerinti megválasztásával foglalkozok majd.

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

A táplálkozás szerepe (9)

Dr. Tóth Erzsébet orvos

...a daganatos betegségek kialakulásában.

2011.6.2.  29   


Rákmegelőző tápanyagok (12)

Dr. Tóth Erzsébet orvos

Tápanyagok, melyek jó hatással vannak szervezetünkre.

2011.5.20.   


Daganatok és összefüggések (11)

Dr. Tóth Erzsébet orvos

Az egyes szervek daganatai és a fogyasztás közötti összefüggések.

2011.5.6.   


Rákkeltő anyagok a táplálékban (10)

Dr. Tóth Erzsébet orvos

A táplálkozás során az ember naponta több száz anyagot juttat a szervezetébe, ezeknek csupán egy kisebb hányada hasznosítható a testfunkciók fenntartásához.

2011.4.28.    5


Jin és jang ételek (8)

Dr. Tóth Erzsébet orvos

A sok allergiás tünet nem ok nélkül jelentkezik.

2011.4.5.   


Az ételek hatása energiarendszerünkre (7)

Dr. Tóth Erzsébet orvos

Az egyes ételek különféleképpen befolyásolják energiarendszerünket (jin és jang ételek).

2011.3.23.   

A rovat további cikkei

A számítógéphasználat ártalmai

PR-cikk

Betegségek és sérülések, amelyeket a számítógép intenzív használata okozhat. A számítógép rendszeres, napi több órás használata számos betegség kialakulásához vezethet...

2024.3.1.   


Előadás testmozgással

Sajtóhír

A közelmúltban Szolnokon Nagy-Bana Zsanett tartott előadást a demenciáról az érdeklődőknek. Részletek a cikkben.

2024.2.15.   


Alvászavarban küzdőknek

PR-cikk

Alvászavarban küzdőknek erősen ajánlott megismerkedni a CBD olajokkal

2023.11.25.   


A fehérbot világnapja

Sajtóhír

Zsúfolásig megtelt a terem a látássérültek rendezvényén Szolnokon.

2023.10.19.   


Hogy ne fájjon a fejünk!

Dr. Tóth Erzsébet orvos

Tanácsok a fejfájás megelőzéséhez és gyógyításához.

2023.9.11.   


A McKenzie-torna jótékony hatása

PR-cikk

Tapasztalatok és eredmények a hátproblémák kezelésében.

2023.8.14.