Rendületlenül


Cseh Gizella  2012.3.6. 6:48

195 éve született Arany János (1817-1882).

Tanulmányaim során egyik házidolgozatom hétköznapi szókapcsolatának tagjaként használtam a címben jelzett kifejezést. Az anyagot általam tisztelt tanárom megjegyzésével kiegészítve kaptam vissza: „Ez a szó Vörösmarty és Arany János nyomán a magyar kultúrtörténetben foglalt”. E személyes élmény felidézésével tisztelgek Arany János és életműve előtt a költő születésének 195. évfordulóján.

Arany János 1827. március 2-án született Nagyszalontán. Szülei földművesek voltak, már idősebbek, amikor Arany János, tizedik gyermekük megszületett. Szalontán, majd Debrecenben tanult, szűkös viszonyok között. Először szobrászattal foglalkozott, majd 1836-ban igazgatója ajánlólevelével a zsebében, egy vándorszínész társulathoz csatlakozott. Rövid színészkedés után csalódva hagyta el a társulatot, és Máramarosszigetről hazagyalogolt Nagyszalontára. Anyja nemsokára meghalt, apja megvakult. Segédtanító és segédjegyző lett Nagyszalontán, majd aljegyző. 1846-ban megnyerte a Kisfaludy Társaság vígeposzi pályázatát Az elveszett alkotmány című művével, 1847-ben pedig a népies eposzpályázatot a Toldi című elbeszélő költeményével. 1848-ban rövid ideig nemzetőri szolgálatot is teljesített.

A szabadságharc után elveszítette állását; a Tisza család hívta meg nevelőnek Gesztre, majd 1851-ben tanár lett a nagykőrösi református gimnáziumban. 1858-ban az Akadémia tagjai közé választotta; 1860-ban lett a Kisfaludy Társaság igazgatója. Elhagyta Nagykőröst, Pestre költözött, a Szépirodalmi Figyelőt szerkesztette. 1865-től az Akadémia titkára volt, 1870-től 1879-ig a főtitkári tisztséget is betöltötte. Ez az állás kényelmes megélhetést biztosított számára, de nem érezte jól magát a fővárosban. Leányának halála 1865-ben kiheverhetetlen csapást jelentett számára. Sokat betegeskedett, a szeme is gyengült, élete utolsó éveiben már alig látott. 1877-ben már csak névleg viselte az akadémiai főtitkárságot, idejét a Margitszigeten töltötte, és hosszú hallgatás után lírája újraéledt. Szellemi erejének teljességében hunyt el 1882. október 22-én.

Emlékezetét a magyar irodalom- és kultúrtörténet azóta is kegyelettel őrzi.



RENDÜLETLENÜL*

Hallottad a szót: „rendületlenül -”
Midőn fölzengi myriád ajak
S a millió szív egy dalon hevül,
Egy lángviharban összecsapzanak?...
Oh, értsd is a szót és könnyelmü szájon
Merő szokássá szent imád ne váljon!

Sokban hívságos elme kérkedik,
Irányt még jóra, szépre is az ád;
Nem mondom: a hont ők nem szeretik;
De jobban a tapsot, mint a hazát...
Oh, értsd meg a szót és hiú dagályon
Olcsó malaszttá szent imád ne váljon!

Fényt űz csinált érzelmivel nem egy,
Kinek világát csak divat teszi:
Őnála köntös, eb, ló egyremegy,
S a hon szerelmén a hölgyét veszi...
Oh, értsd meg a szót s függve női bájon,
Külcsillogássá szent imád ne váljon!

Van - fájdalom! - kinek cégér hona.
Hah! tőzsér, alkusz és galambkufár:
Ki innen! e hely az Úr temploma:
Rátok az ostor pattogása vár!...
Oh, értsd meg a szót: kincs, arany kináljon:
Nyerészkedéssé szent imád ne váljon!

Szeretni a hont gyakran oly nehéz: -
Ha bűnbélyeg sötétül homlokán,
Gyarló erényünk öntagadni kész,
Mint Péter a rettentő éjtszakán.
Oh, értsd meg a szót: fényben, vagy homályon -
De kishitűvé szent imád ne váljon!

Szeretni a hont - ah! még nehezebb,
Midőn az ár nő, ostromol, ragad...
És - kebleden be-vérző honfiseb -
Bújsz a tömegben, átkos egymagad.
Oh, értsd meg a szót s győzve a ragályon
Káromkodássá szent imád ne váljon!

Hallottad a szót: „rendületlenül?”
Ábránd, hiúság, múló kegy, javak, -
Lenn a sikamló tér, nyomás felül,
Vész és gyalázat el ne rántsanak.
Oh, értsd meg a szót: árban és apályon
- Szirt a habok közt - hűséged megálljon!

(1860)


___________________________________________________________________ * Arany János Rendületlenül című költeménye a Szózat feltétlen parancsa kapcsán („Itt élned, halnod kell”) a hazaszeretet fogalmát fejtegeti.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

A semmitmondásnak muszáj túlöltözni

Busai Hajnalka Lilla

A hazai szellemi fejlődés egyik legfontosabb, tiszteletre méltóbb alakja Ancsel Éva filozófus. (Művészeti körkép)

2015.6.16.    18


Emblematikus figura volt

Nagy Erika

Tüzes Bálint emlékére.

2013.6.11.    1


Madách-díjra jelölik Bíró Szabolcs történelmi regényét

Sajtóhír

Munkatársunk, Bíró Szabolcs Non nobis, Domine című regényét Madách Imre-díjra jelölik – olvasható az író Facebook-oldalán.

2013.2.6.    54


Az utolsó vörös barát

Részlet Bíró Szabolcs új regényéből, a Non nobis, Domine második kötetéből, Az utolsó vörös barátból.

2013.1.28.    39


Egy eklektikus olasz művész

Kottra Éva

Rodolfo Bersaglia, olasz művész tájainkon talán kevésbé ismert, pedig a végtelen iróniával megáldott eklektikus tehetsége több művészi ágban is kibontakozik.

2011.8.12.   


A magyar népszínmű

Cseh Gizella

Ha a XXI. század elején egy kortársunk előtt kiejtenénk ezt a szót: népszínmű, valószínűleg zavarba jönne, sőt tanácstalan lenne.

2009.4.21.    1


Ilyenek voltunk...

Cseh Gizella

Az a film, amelyet ma bemutatni szándékozom, tulajdonképpen egy azon sok egyéb, kedves remekmű közül, amelyek bennem maradtak...

2009.4.7.    13


Kincsvadászat író módra

Francis W. Scott

Ezennel irodalmi időutazásra hívom kedves olvasóinkat!

2007.12.9.   


Az utolsó lenyúzott bőr 2.

Sebők Zsófia

A Da Vinci-kód című regény és a film karakterei.

2007.11.26.   


Sci-fi és valóság a 21. században

Bíró Szabolcs

Az emberiség mindig is nagy jelentőséget tulajdonított a számoknak.

2007.11.23.   


Szépirodalmi bakik

Bíró Szabolcs

Avagy miért hunyunk szemet a „szépírók” hibái felett?

2007.11.19.   


Az utolsó lenyúzott bőr 1.

Sebők Zsófia

A Da Vinci-kód és Dan Brown többi könyve.

2007.11.17.