A Nílus magyar királynéja (1)


Cseh Gizella  2009.7.15. 9:57

A magyar kultúrtörténet mindig is bővelkedett extravagáns és regényes, bizonyos értelemben filmadaptációra érdemes női élettörténetekben.

I.
A müncheni Staatliches Museum für Völkerkunde „Etnológiai Szalon – 2003” címmel az említett évben rendezvénysorozatot szervezett – különleges emberek Európán kívül megélt, nem mindennapi élettörténeteinek tematikájában. Ennek egyik – szabadegyetemi jellegű – előadássorozatát 2003. február 28-án az „Ich war Königin am Nil (ca. 1900–1914) – Das ereignisreiche Leben der ungarischen Gräfin May Török” („A Nílus királynéja voltam (1900–1914) – May Török magyar grófnő eseménydús élete”) címmel hirdette meg. Tulajdonképpeni történetünkkel először itt találkoztam. És bevallom, megálltam: kiről-miről is van szó tulajdonképpen? Példa nélküli élettörténet volt sejthető. Úgy hiszem, nem tévedtem…

II.
Élt a XIX–XX. század fordulóján egy magyar grófnő, akinek mesébe illő élettörténet jutott, mégis kevesen ismerik. Magyarországon elfeledték, pedig királyi trónon ült. Szendrői Török Marianna May grófnőnek hívták. Ő és az egy időre szintén a feledés homályába veszett Apponyi Geraldine grófnő (1915–2002) voltak a 20. század magyar királynéi, külföldi uralkodók hitvesei. Geraldine I. Ahmed Zogu albán király (1895–1961), Szendrői Török grófnő előbb a Zubeida, majd a Djavidan hanum néven II. Abbas Hilmi egyiptomi alkirály (azaz khedive, 1874–1944) titkos, majd valódi felesége volt 1910 és 1913 között.

III.
A magyar grófnő születését, akárcsak egész életét, bizonyos szintű homály övezi. Egyes források szerint 1877. június 15-én, mások szerint 1874. január 8-án született Amerikában, Philadelphiában. Édesanyja Vetter von Lillien Sophie grófnő, édesapja gróf Török József, Kolozs vármegye főispánja volt. Szülei házassága nem tartott sokáig. Sophie grófnő még a főispán feleségeként, Kolozsvárott ismerte meg következő szerelmét, Puskás Tivadart, a telefonközpont és a telefonhírmondó feltalálóját, akihez 1880-ban Angliában férjhez ment.
A família az új családfő jóvoltából beutazta Európát. A kis Marianna volt az, aki fényt gyújthatott az Amerika pavilonban a párizsi világkiállításon. Amikor nem a szüleivel utazott, a kislány Ausztriában, a grazi Waasen-kastélyban, anyai családja oltalma alatt élt. Szigorú kötelezettségek és vallási nevelés nélkül nőtt fel. Iskolába ugyan sohasem járt, mégis sokoldalúan képezték, egyebek mellett zongorázni tanult. Alig múlt 12 éves, amikor már publikált és a fáma szerint 15 éves korában Grazban már saját házzal bírt.
Bátyja, gróf Szendrői Török József (1873–1898) a híres bécsi katonai akadémiára, a Theresianumra járt az európai és ázsiai uralkodóházak gyermekeivel, többek között a Habsburg, az egyiptomi és az oszmán hercegekkel együtt. Barátságot kötött Abbas bejjel, a nála egy évvel fiatalabb egyiptomi herceggel. Általa húga többször találkozott az akkor tizenhárom éves egyiptomi trónörökössel. Nem sokkal azelőtt, hogy József gróf elvégezte volna az akadémiát, a trónörököst váratlanul hazahívták Egyiptomba, mert az uralkodó meghalt. A herceg ekkor még nem töltötte be a 18. életévét.
A kapcsolatnak talán mindörökre vége szakad, ha nem találkoznak nyolc évvel később, 1900-ban Párizsban. Marianna grófnő édesanyját látogatta meg, a huszonhat éves Abbas pedig Londonba tartó útján érintette a francia fővárost. Ekkor azonban Abbas már nős volt és négy gyermek apja. De ami a legfontosabb, Egyiptom uralkodója: II. Abbas Hilmi pasa, az utolsó egyiptomi khedive. Mindez azonban nem zavarta az uralkodót abban, hogy levelezésbe kezdjen a(z ekkor egyébként már svéd báró férjjel rendelkező) magyar grófnővel, s kis idő múlva Egyiptomba hívta. A látogatásból szenvedélyes szerelem lett. Románcukat egy évvel később titkos házassággal erősítették meg Alexandriában. Egy évtizeddel később, 1910. február 28-án a Boszporusznál fekvő Chibuklu villában aztán hivatalosan is házasságot kötöttek.

A magyar grófnő még évekkel korábban felvette a Zubeida nevet, majd hivatalos házasságkötésük után az udvari körökben jobban hangzó Djanan Djavidan nevet választotta, amelyet haláláig megtartott. Ettől kezdve Török grófnő mindenhol úgy szerepelt, mint Djavidan hanum azaz hercegnő, az egyiptomi khedive felesége. Ezzel együtt áttért a muzulmán hitre.

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

A Nílus magyar királynéja (2)

Cseh Gizella

Marianna grófnő alias Djavidan gyakran elkísérte hitvesét az Oszmán Birodalomban és Európában tett látogatásaira.

2009.7.22.   

A rovat további cikkei

Kossuth Zsuzsanna

Cseh Gizella

Kossuth Lajos húga, az 1848−49-es szabadságharc idején a tábori kórházak kinevezett főápolója.

2017.3.14.    53


Bányai Júlia

Cseh Gizella

Bányai Júlia az 1848−49-es szabadságharc legismertebb női katonáinak sorába tartozik.

2017.3.7.    10


De Gerando Antonina

Cseh Gizella

Ha valakinek az édesapja Auguste de Gérando*, nagynénje Teleki Blanka, nagy-nagynénje pedig Brunszvik Teréz, milyen jövő és pálya várhat rá?

2017.3.7.    18


Pfiffner Paulina

Cseh Gizella

Honleány, színész, katona...

2017.3.1.    24


Márkus Emília

Cseh Gizella

A 19. század második és a 20. század első felének jeles színésznője volt.

2014.7.8.   


Pulszky Polixéna

Cseh Gizella

Életében nagy hangsúlyt fektetett a női nevelésre, munkaképesítésre és a tanítónők ügyére

2014.6.17.   


Zsolnay Júlia

Cseh Gizella

A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.

2014.5.20.   


Czóbel Minka

Cseh Gizella

Magyar költőnő, a szimbolizmus első magyar nyelvű képviselője.

2014.4.23.    9


Zsolnay Teréz

Cseh Gizella

A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.

2014.3.18.    4


Hunyady Margit

Cseh Gizella

Drámai színésznő, Hunyady Sándor író édesanyja.

2014.2.25.    9


Jászai Mari

Cseh Gizella

Színésznő–tragika, a magyar színjátszás kiemelkedő egyénisége.

2014.2.11.    5