A Nílus magyar királynéja (2)


Cseh Gizella  2009.7.22. 6:19

Marianna grófnő alias Djavidan gyakran elkísérte hitvesét az Oszmán Birodalomban és Európában tett látogatásaira.

A korabeli szokásjoggal ellentétben nyíltan és szabadon élt, önálló döntésjoggal rendelkezett. Mindez azt is jelentette, hogy a hercegnő lelkesen vetette bele magát a közéletbe. A Vörös Kereszt tagjaként segítséget nyújtott az 1912–13-ban zajló első Balkán-háború áldozatainak. Hivatalos rezidenciáján, a Mostorod palotában gyakran adott fogadásokat. Ugyanakkor a kalandvágyó Djavidan furfangjának szinte semmi sem szabhatott határt. Mivel az udvari protokoll ellenezte, hogy a királyi hitves bármilyen állami rendezvényen királynéi mivoltában részt vegyen, a leleményes magyar grófnő szerető férje tudtával férfiruhát öltött, és így volt tanúja a hivatalos állami rendezvényeknek.

A mesés történet azonban hamarosan véget ért. A khedive és Djavidan 1913-ban váltak el, Marianna grófnő ezt követően elhagyta Egyiptomot. Ezután a khedive sorsa is rosszra fordult; 1914. december 18-án Anglia protektorátussá nyilvánította Egyiptomot, Abbas Hilmit pedig megfosztotta hatalmától. Ennek ellenére a hölgyekkel mindig bőkezű uralkodó nem feledkezett el a magyar grófnőről, anyagilag egészen haláláig támogatta. Szendrői Török Marianna sohasem vette vissza lánykori nevét, s haláláig a Djavidan hanum, az egyiptomi khedive exfelesége címet használta.

IV.
A válást követően May grófnő életéből továbbra sem hiányzott az izgalom. 1919-től Berlinben élt, habár többször utazott Bécsbe is, ahová végül 1938-ban el is költözött. Kiemelkedő zongoraművész vált belőle, hangversenyeket adott és zenét is komponált. Az Egyiptomban töltött életének emlékeit Hárem című könyvében írta meg, amely Berlinben jelent meg 1930-ban. Második könyve Gülzar, a rózsakert címen Münchenben látott napvilágot 1942-ben. A második világháború alatt is Bécsben élt, majd a háború után Innsbruckba költözött, ahol tolmácsként dolgozott.

II. Abbas Hilmi 1944 decemberében hunyt el Genfben. A volt khedive halálával megszűnt a magyar grófnő financiális támogatása. Az egyre inkább anyagi gondokkal küzdő Djavidan 1951-ben Párizsba költözött, majd pár évvel később anyai ágának ősi városában, Grazban telepedett le. Utolsó éveiben festeni kezdett, és röviddel halála előtt munkáiból kiállítást rendeztek Víziók a Níluson címmel.

Szendrői Török Marianna May, az Amerikában született magyar grófnő, Puskás Tivadar nevelt lánya, a svéd báróné, az egyiptomi alkirály titkos, majd muzulmán hitre áttért, hivatalos felesége, a khedive családja által el nem ismert hercegnő, a titokban színészi babérokra (is) törő zongoraművész, író- és festőnő elszegényedve és magányosan hajtotta örök álomra a fejét 1968. augusztus 5-én Grazban 91 (vagy 94) éves korában. Ugyanitt a St. Leonhard temetőben helyezték végső nyugalomra (ahol a 124-010-025 számú parcellában nyugszik). Sírkövén mindössze ennyi olvasható: Djanan Djavidan.

V.
A szépséges grófnő és páratlan biográfiája ugyanakkor máig hatóan valódi „ihletadó”. Djanan Djavidan legmegrögzöttebb osztrák író–rajongója Walter Grond, aki az elmúlt években két kötetet is szentelt Djavidan hanum életregényének és emlékének. A 20. század e jelentős asszonyáról 2004-ben jelent meg a Drei Männer című, a grófnő élettörténete által inspirált novellagyűjtemény és 2006-ban a Die Khediven című kötet.

VI.
Mi itt, Közép-Kelet-Európában pedig mostanság fedezzük fel Szendrői Török Marianna May grófnő egyedi és különleges mivoltát, izgalmas egyéniségét, bátorságát, mérhetetlen kalandvágyát és ennek nyomán valóban fordulatos életét, amely tényezők és cselekmények együtthatásával mérhetetlenül beírta magát valóban kivételes, egyedi színfoltként a magyar „nőtörténelem” meglehetősen behatárolt, egyszínű mezsgyéjébe. Ha története minél több nőtársunkhoz eljut, az üzenete révén igazolja az évtizedekkel később, 50. születésnapja alkalmából interjút adó világsztár, Isabelle Rosselini nyilatkozatát, válaszul a riporteri ’Mit tenne teljesen másképp az eddigi életében?’– kérdésre: ’Bátrabb lennék!’

Summa summarum: Szendrői Török May története önmaga vállalásában, önnönmagához való lojalitásában egyedi és példaértékű. Az említettek vonzataként jelenthet követendő mintát még ma is nagyon sok nőtársunknak. Végső összegzés helyett: maradjunk ennyiben.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

A Nílus magyar királynéja (1)

Cseh Gizella

A magyar kultúrtörténet mindig is bővelkedett extravagáns és regényes, bizonyos értelemben filmadaptációra érdemes női élettörténetekben.

2009.7.15.    7

A rovat további cikkei

Kossuth Zsuzsanna

Cseh Gizella

Kossuth Lajos húga, az 1848−49-es szabadságharc idején a tábori kórházak kinevezett főápolója.

2017.3.14.    53


Bányai Júlia

Cseh Gizella

Bányai Júlia az 1848−49-es szabadságharc legismertebb női katonáinak sorába tartozik.

2017.3.7.    10


De Gerando Antonina

Cseh Gizella

Ha valakinek az édesapja Auguste de Gérando*, nagynénje Teleki Blanka, nagy-nagynénje pedig Brunszvik Teréz, milyen jövő és pálya várhat rá?

2017.3.7.    18


Pfiffner Paulina

Cseh Gizella

Honleány, színész, katona...

2017.3.1.    7


Márkus Emília

Cseh Gizella

A 19. század második és a 20. század első felének jeles színésznője volt.

2014.7.8.   


Pulszky Polixéna

Cseh Gizella

Életében nagy hangsúlyt fektetett a női nevelésre, munkaképesítésre és a tanítónők ügyére

2014.6.17.   


Zsolnay Júlia

Cseh Gizella

A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.

2014.5.20.   


Czóbel Minka

Cseh Gizella

Magyar költőnő, a szimbolizmus első magyar nyelvű képviselője.

2014.4.23.    9


Zsolnay Teréz

Cseh Gizella

A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.

2014.3.18.    4


Hunyady Margit

Cseh Gizella

Drámai színésznő, Hunyady Sándor író édesanyja.

2014.2.25.    9


Jászai Mari

Cseh Gizella

Színésznő–tragika, a magyar színjátszás kiemelkedő egyénisége.

2014.2.11.    5