Online szerelem (1)
Úgy döntöttem, regisztrálom magamat egy online társkereső oldalon, hogy behatóbban vizsgálhassam e társkeresés rejtelmeit.
Gondoltam, milyen jó is: az ember csak felbiggyeszt egy fényképet, ki sem kell mozdulnia a meleg lakásból, smink nélkül, pizsamában lehet böngészni az interneten. Bár a nagy Ő-k listáját még nem kaptam meg, nyomozásom során izgalmas dolgokra bukkantam.
A regisztráció nem is ment olyan zökkenőmentesen, mint ahogy képzeltem. Nemcsak, hogy ki kellett találnom egy mottót, jellemzést, bemutatkozást, részletes elemzést az életstílusomról, hobbijaimról, anyagi helyzetemről, hanem ugyanezt meg kellett tennem a megálmodott férfiról is. Hát persze, a részletes információ azért fontos, mert egymillió ember adatlapját mégsem nézhetem át, hogy megtaláljam életem párját.
A szexuális élet intenzitásának a fokát is be lehet klikkelni, sőt ezen belül az intim régió karbantartását illető kérdésekről is található menüpont. Érdekes, hogy itt az ember a jövendőbeli, de még ismeretlen partneréről olyan beható információk birtokába juthat, amire ötven (vagy harminc) évvel ezelőtt valószínűleg csak a nászéjszakán került sor... Azonban, ne feledjük: ez itt már a 21. század! Ezek után még mindig sok üres rubrika maradt, mert az életstílusom jellemzőit, vallási beállítottságomat, zenei ízlésemet is fel kellett tüntetnem. Na végre, már csak pár lépés – és az általunk pontosan meghatározott személyiségjegyekkel rendelkező, megálmodott külső és belső tulajdonságokkal felruházott, a meghatározott földrajzi helyen lakó, megfelelő anyagi körülményekkel és jövőképpel rendelkező álomherceget a számítógép egy gombnyomás után megmutatja!
Ha minden információt nem is, de a legfontosabb adatokat saját magamról is kitöltöttem. Az első napon több tucat levelem érkezett, virágküldemény is landolt a szerelmes postaládámban (félreértés ne essek, itt minden virtuális!). Flörtöltek is velem, baráti kapcsolatot is kérvényeztek a hódolók, csókot is postáztak, és még a csevegő szobába is meghívtak, ahol csak kettesben voltunk. Hozzáteszem: virtuálisan persze... A „hercegek” különböző álnéven írtak nekem, mint például Péterék Pétere, Ismeretlen Ismerős, Ezermester, Tökös, Jópasi, Ezerjó, Szívkirály.
Lánykérésre is sor került, mindjárt az első napon: a világ másik végéről egy lovag hozzám akart költözni, megint egy másik már csak egy gyors látogatásra tartott megfelelőnek.
A levelek tartalmi szempontból is széles skálán mozogtak:
Szeretnélek közelebbről megismerni, egészen közelről!
Elképzeltem, ahogy ollóként fogsz a lábaiddal, én meg szabadulni próbálok...
Ha nem válaszolsz, bánatomban keresek egy árnyas helyet és tökön szúrom magam egy életlen fakéssel.
Mondd, merre jársz oly messzeségbe, s valaha megismerlek-e édes?
Te királylány vagy?
Ha eleged lenne a sok „őszinte” beszélgetésből, és van kedved, elmesélhetnéd, hogy egy vonzó nőnek miért kell itt töltenie az idejét? Neked nem könnyebb a való életben kamatoztatni az adottságaidat?...
Pár nap után már nem tolakodtak annyira a hódolok, kevesebb levelem érkezett. Gondolom itt is úgy kapkodnak a frissen regisztrált tagok után, mint a piacon a friss zöldségért. (S ki tudja, lesz-e piac, mikor holnap felébredünk. Hisz manapság szinte mindent az interneten vásárolunk, és bonyolítunk le. Vajon ki akar majd pár év múlva a piacra battyogni, nehéz táskával cipekedni, alkudozni, amikor akciós áron, ingyenesen házhoz szállíttathatja a portékát? Ki tudja, ki fog a jövőben kávézóba, netán bálba menni, hogy az erőltetett konverzációból valamit megtudjanak egymásról?)
Tegnap, egész véletlenül fültanúja voltam egy munkahelyi beszélgetésnek. A leszbikus menedzser viccesen megjegyezte az elvált kolléganőjének, hogy állandóan ő bukkan fel az ajánlólistáján, mikor barátnőt keres (természetesen az interneten). – Már gondoltam arra is, hogy viccből rád klikkelek! – mondta neki Az irodamenedzserünk, Anna, ugyanis egy hónapja vált el. Egy hete talált egy pasast az interneten, aki csöpögő esemesekkel bombázza. Anna meg persze, olvadozik. – Jaj, annyira édes, képzeld, már reggel hétkor küldött esemest, hogy „Jó reggelt, bébi!” – ájuldozik nekem.
Nagyon megértik egymást – hozzáteszem csak esemes útján, mert személyes találkozásra még nem jutott idő. Egy bibi azonban van, a lovag akar gyereket (lám, milyen hamar a lényegre tért!).
Annának viszont már van kettő, és ő inkább csak szórakozós kapcsolatot akar. Lehet, hogy a jelentkezési adatlapon véletlenül az 'Akar gyereket' menüpont mellé tette az ikszet? Ej, micsoda figyelmetlenség!
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
Online szerelem (2)
Már éppen ki akartam törölni az adatlapomat az internetes párkeresőről,
2009.6.6.
A rovat további cikkei
Kiszállni a komfortzónából!
Sok munkáltató panaszkodik, hogy a fiatalabb generáció csak 1-2 évig marad egy munkahelyen, majd továbbállnak. Ha nem találnak már motivációt, nem sokat tétováznak.
2024.9.23. 13
Égető nyár
A nyári napsugarak veszélyesek. Égetnek. Megégetnek. Perzselnek. Szerelemmel. Veszedelmes érzelmekkel.
2024.7.19.
A sokoldalú levendula
Vajon mi jut eszünkbe elsőként, ha a levenduláról van szó? (A cikk végén receptötlet)
2024.6.18.
Mosogatógép – gyorsan és egyszerűen
Biztos sokan érezték már, hogy szélmalomharcot vívnak nap mint nap a mosogatással.
2024.3.5.
Esély a jófiúknak
A női szívekért versenyző pasik közül általában a rosszfiúk kerülnek ki győztesen.
2024.2.19.
9 tipp az anyagi stabilitásra
Pénz. Mindennek az alfája és ómegája, a világ mozgatórugója – hiánya (állítólag a sokszoros megléte is) sok-sok gond és aggodalom forrása.
2023.1.15. 5
Különleges üveggyöngyök
Törékeny eleganciát rejtenek magukban a sokszínű üveggyöngyök. Teremtsünk belőlük szépséget!
2022.10.19.
Próbatétel túrának álcázva
Az élet kiszámíthatatlan, véletlenek nincsenek, megpróbáltatások viszont igen.
2022.3.28.