Feldmár András: Szabadság, szerelem


Halász Kata  2009.7.8. 5:03

Ritkán csábítanak el az önismereti, párkapcsolati, pszichológiai könyvek.

Feldmár András legújabb kötetét sokat nézegettem az üzletben, belelapoztam, elolvastam az ismertetőt, de mindig visszaraktam a polcra. Nem nyerte el a tetszésemet, nem kacsintottunk össze, és nálam a könyvvásárlás így néz ki. Muszáj, hogy kettőnk között (mármint a könyv és énköztem) meglegyen a kémia, különben felesleges pénzkidobás a megvásárlása.

A Szabadság, szerelem című könyvet egy kedves barátnőmtől kaptam kölcsön. És elegendő volt a Budapest-Balatonfüred vonattáv, hogy kiolvassam. A visszaúton pedig megszületett a cikk vázlata. Nem ér 2790 Ft-ot, de örülök, hogy végül elolvastam, mert sok egyértelmű, de eddig még meg nem fogalmazott, ki nem mondott igazságra világít rá Feldmár. Ezeket fogom boncolgatni ebben az írásban.

Szerelem és kínzás

Alice Miller svájci pszichiáternő agyából pattant ki az egyik legnagyobb misztérium egy bizonyos megoldása. Vagyis: miért vonzódunk pont egy adott személyhez? Mi ennek az oka? A tudós szerint „abba szeretünk bele, akiben azonnal felismerjük a kapacitást, amire szükség van ahhoz, hogy pontosan olyan finoman kínozzon az illető ez az illető, ahogy az anyánk kínzott minket, amikor csecsemők voltunk. Szerencsések azok, akiket az anyjuk nem kínzott, mert ők szerelmesek lehetnek egy olyan valakibe, akivel nagyon jó együtt lenni. De azok, akiket az anyjuk kínzott, amikor csecsemők voltak, csak olyan valakibe lesznek szerelmesek, akik pontosan úgy kínozzák őket, ahogy az anyjuk kínozta őket, amikor picik voltak.” Elgondolkodtató. Számtalan teóriát hallottam már a vonzódással kapcsolatban, de ez egészen meglepő. Sőt, ahogy szétnézek a környezetemben, azt kell, hogy mondjam, van benne némi igazság. Ha jobban belegondolunk, Miller felvetése nem egészen egyedi és új, hiszen a jelen lelkivilágunk kialakulásának mikéntje a múltban keresendő, ezt már száz éve is tudtuk. A szüleink tanítanak meg szeretni minket, és ha akkor valami nem stimmel, bizony nekünk is hiányos lesz a tudásunk.

Férfiak, erotika és lyuk

A másik nagy, számomra igencsak vitatható teória az, hogy a férfiak miért vizuálisak? Feldmár szerint az egyik oka, hogy a férfiak nagyon korán rájönnek arra, hogy ők soha nem lesznek nők. Egy férfinak mindig keményen meg kell küzdenie azért, hogy megfoghasson egy női mellet. Ellentétben a lányokkal, akik megnyugodhatnak, hogy nekik is lesznek melleik, amik csecsemőkorban az abszolút biztonságot és megnyugvást jelentik. A keblekkel szemben a péniszt viszont senki nem hiányolja. A pénisz már elvégezte a maga dolgát még azelőtt, hogy mi megszülettünk volna. Ez a testrész tehát létezésünk előtt kikerült a képből, ezért nem is vágyunk rá.

Ebben az aszimmetriában gyökerezik tehát a női és férfi vizualitás közötti különbség. Legalábbis Feldmár András szerint.

A pornófilmek elsődleges célközönsége a férfi. Éppen amiatt, hogy számukra a szem egy nagyon fontos érzékszerv, ha szexről van szó. Ezek a filmek világosan mutatják azt, amilyenek mi, emberek vagyunk. Vagyis miközben a jót keressük (érzéki és nem etikai szempontból), bármit hajlandóak vagyunk kipróbálni. És most nem csak a szexről beszélek. Aztán ott van még egy másik fontos kérdés: Feldmár szerint „minden lyuk könyörög, hogy valami belemenjen”. Ez egy elég primitív ösztön. A könyörgés is és ennek a kielégítése is. Ha belegondolunk, már a gyerekek is ellenállhatatlan vágyat éreznek, hogy ujjacskáikkal belenyúljanak a konnektorba.

Félelem és szerelem

Közhellyé vált az a nézet, hogy fogyasztói társadalomban élünk, ezért a párkapcsolatokra is úgy tekinthetünk, mint egy eldobható termékre, amit könnyen lecserélünk, ha meguntuk vagy elromlott. Lelketlennek, érzelmileg üresnek állítják be ezzel a fiatalokat. Pedig valójában csak félnek a csalódástól, attól, hogy megsérülnek. Feldmár szerint ezek az emberek minden erejükkel azon vannak, hogy elkerüljék a csalódást. Ha meg lehet azt tenni, hogy a másik elvesztésével lelkileg és érzelmileg nem vesztenek semmit, akkor hagyják menni a másikat. Illetve ők mennek. Mert ez így a legkényelmesebb, a leginkább fájdalommentes. Még a jótól is félnek, mert azt gondolják, hogy úgyis elromlik. A 22-es csapdája.

(Folytatjuk)



Hozzászólások

end, 09. 07. 2009 00:11:46
Elolvastam az írásodat és úgy gondolom, nem biztos,hogy azzal a könyvvel kezdted, amiért Feldmárt szeretni lehet...Elmondhatom,hogy minden magyar nyelven megjelent könyvét olvastam, elbeszéléseit is, és többórás felvételem van előadásairól. Egy rendkívül különös látásmóddal rendelkező ember, aki kilóg minden megszabott és elfogadott korlátból, "csak úgy" őt nem lehet olvasni...talán csak akkor lehet őt megérinteni , ha legalább hasonló szintű és mértékű lelki-szellemi szabadsággal rendelkezünk, mint ő...olyan beidegződéseket és megkövült sémákat kell félre tennünk, ami nem egyszerű... Nekem a Tudatállapotok szivárványa a kedvencem, de a Szégyen és szeretet sem kevésbé izgalmas... Baráti körömben több emberrel elolvastattam, és mindíg arra kértem őket: nem kell hinni, nem kell őt sem elfogadni sem megérteni...elég, ha már csak elgondolkodtat....Az ő hatalmas szakmabeli tapasztalata, rálátása az emberekre és azok élethelyzeteire....páratlan... Szívesen ajánlom figyelmedbe a Szégyen és szeretet nem is olyan régen újra megjelent kiadását, mert ha elolvasod,nem csak azt érted meg mit is, de azt is ki írta azokat a gondolatokat...Előbb magát az embert kell látni,- világosan,- mert ez elvezethet ahhoz, hogy azt is megéljük, hogy nem félünk mások teljesen más színekkel megfestett világától.... Érdeklődve várom a folytatást... Üdv:) end
Halász Kata, 13. 07. 2009 15:33:15 válasz end hsz-re
Kedves End! Először is: köszönöm a hozzászólásodat. :) Őszintén szólva a Szabdság, szerelem volt az első Feldmár-könyv, amit olvastam, de tetszett a stílusa, és igyekszem elolvasni a többi könyvét is, mert úgy gondolom, hogy tud újat mondani. Éppen ezért nem őt, nem magát az embert, hanem a könyvet és az abban leírt teóriákat véleményeztem. Nehéz ez a műfaj, mert szubjektív...vagy inkább pont ez adja meg a szépségét, hogy lehet vitatkozni. :) Egyetértek Veled abban, hogy nem kell megérteni, elég csak elgondolkodni, már az is egy pozitív lépés aféle, hogy egy kicsit árnyaltabban lássuk a környezetet. A cikkből kimaradt, ezért most bepótolom, hogy a Csernus-féle Nőhöz hasonlóan minden nőnek és férfinak ajánlom ezt a könyvet, mert ha csak egy töredékét is megfogadják a leírtaknak, akkor talán nagyobb az esély arra, hogy több kiegyensúlyozott, öntudatosabb embert lehessen látni az utcán, mint most.
@


Kapcsolódó cikkek

Szabadság és szerelem

Halász Kata

Két ember találkozik. Három lehetőség van:

2009.7.16.   

A rovat további cikkei

Szlovákul szeretni

Huszár Ágnes

A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.

2016.6.10.    27


Hétköznapi hőseink

Tompa Orsolya

„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)

2016.4.13.    5


Mosolyogni tessék!

Fekete Krisztina

Avagy mindaz, amit Janikovszky Évától tanultam...

2015.4.1.  1    56


Mitől lesz isten az ember?

Póda Csanád

Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.

2015.3.3.    24


Swing – az új magyar sikerfilm

Kiss Adrienn Éva

A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.

2015.1.21.    10


És a hegyek visszhangozzák

Pénzes Tímea

A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.

2014.11.6.    5


Erlend Loe: Fvonk

Pénzes Tímea

Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)

2014.9.16.   


100 magyar baka

Szilvási Krisztián

Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.

2014.8.14.   


Senko Karuza: Szigetlakók

Pénzes Tímea

A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...

2014.7.17.   


Eldorádó – a poklon túl

Pénzes Tímea

A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.

2014.6.5.    6


Stefano Benni: Gyorslábú Achille

Pénzes Tímea

Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.

2014.4.25.    9