Avagy mikor lesz a barátságból szerelem?

Anna az egyetem első évében ismerte meg Nándort. Az ő szemében a fiú pont olyan volt, akit nagyon is el tudott képzelni a barát szerepében. Régóta vágyott ugyanis egy lány-fiú közti barátságra, mert bizalmas baráti körében csak lányok voltak.

Szerette volna, ha végre van egy srác, akivel akár éjszakába nyúlóan beszélgethetnek csajos és pasis dolgokról: szerelemről, szexről. Vagy akivel a bulis éjszakába vetheti magát. Nándor tökéletes alany volt minderre, laza és megnyerő, első ránézésre csajozós típus, ami utóbb kiderült, hogy nagy tévedés. Ha néha összefutottak a suliban vagy a koleszban, jókat beszélgettek, és ez mindig meggyőzte Annát, hogy szeretné ezt a srácot a barátjának tudni. De nem volt könnyű helyzete, mert Nándor titokzatoskodott. Persze, ez még jobban felkeltette az érdeklődését, és elhatározta, hogy közelebb kerül hozzá. Úgy látta, Nándor olyan, mint egy keresztrejtvény, amit meg kell és meg is akar fejteni. Ez sikerült. Olyannyira, hogy be kellett vallania saját magának: ha meglátja a fiút az utcán, hevesen dobogni kezd a szíve, zavarban van, és ha szólni kell, csak keresgéli a szavakat. A nagy keresztrejtvény-fejtés vége az lett, hogy mielőtt kialakult volna köztük egy igaz barátság, a lelki és testi vonzalom közbeszólt. Ámor nyila telibe talált – és azóta egy párt alkotnak.

Klaudia kapcsolata élete nagy szerelmével véget ért. Elhatározta, nem hagyja el magát, nem engedi, hogy üres óráiban a párnáján búslakodjon. Igaz, szórakozni nem nagyon járt, de regisztrálta magát egy internetes csevegős oldalon.

A beszélgetések ideje alatt legalább nem érezte magát egyedül. Nem hitte volna azonban, hogy épp így talál rá két olyan fantasztikus emberre, akiket ma már a barátainak tudhat. Az egyik Áron, nyolc évvel idősebb, és kapcsolatban él. A chaten való megismerkedésük után elkezdtek e-mailezni a legbelsőbb titkaikról. Megosztották egymással érzéseiket és gondolataikat a világról, az emberekről, a szerelemről, az erotikáról.

Mély és őszinte leveleket váltottak anélkül, hogy valaha is találkoztak volna. Az Árontól érkezett levelekből Klaudia rengeteg erőt és energiát merített. Hihetetlen volt számára, hogy van egy ember, aki csodásnak látja őt, s mindezt csupán a levelei alapján. Később aztán személyesen is megismerkedtek, de a levélváltások sem maradtak el. Klaudia az ő lelki társának tekinti Áront, és úgy véli, e férfi-női barátság által gazdagabbá vált emberileg.

A másik férfi, akivel szintén a csevegő-oldalon ismerkedett meg, Róbert. Korban csak pár év választja el őket. Neki nincs párkapcsolata. Elmondták egymásnak jó és rossz élményeiket. Ha kellett, felrázták egymást fásultságukból, kölcsönösen erőt adva a másiknak. Néha-néha összevesztek, de tudták, hogy egyikük mindig jelentkezni fog. Azóta is folyik köztük a csevely az interneten. Mindig tudják, hogy a másik hol volt, kivel volt, mit csinált, hogy érezte magát.

Klaudia hisz a férfi és nő közti igaz barátságban. Nem véletlenül. Neki kétszeresen is „bejött“.

Az örök kérdés pedig, hogy létezik-e (igaz) barátság férfi és nő közt? Igen. De van egy pont, amit ha az egyik átlép, azonnal hamissá válik ez a kijelentés. Ez a pont akkor jön el, amikor az egyik meglátja és felfedezi a másikban a nőt vagy a férfit. Ezáltal az egyensúly felbomlik, a barát szerepéből kilépő fél érzelmileg sokkal többre vágyik. Új helyzet áll elő, és az addig jól működő barátság feltehetőleg véget is ér, hisz ezentúl egymás jelenlétében zavarban lesznek. Így lassan megszűnnek a felhőtlen és könnyed beszélgetések, a közös bulizások.

Persze, kivétel itt is van. Ha nemcsak az egyik, de mindkét fél úgy gondolja, hogy elég volt a barátságból, és itt a szerelem ideje.