Kislánykoromban úgy képzeltem el jövendőbelimet, mint ahogy az a mesékben meg van írva.

Egy romantikus találka mely a véletlennek köszönhető. Harcol majd a kegyeimért. Verseng a többi fehér paripás lovaggal. Ma már tudom, nem ilyen a valóság, de minden nőben ott él a tündérlány, aki várja a megmentő hős herceget.

Ahogy az ember lánya cseperedik, úgy gyarapodik a képzelőereje, s egyre jobban megakad a szeme a férfiakon. Tiniként persze a híres filmcsillagok, énekesek és sportolók a menő bálványok. Ezek az ideálok még most is mosolyt fakasztanak az arcomra, s meg kell hagyni, egyet-egyet közülük még ma is elfogadnék társamnak...

Aztán eljön az az idő a lányoknál, mikor komolyabban elkezdenek érdeklődni a srácok után, s meg szeretnék tapasztalni, milyen is igazándiból szerelmesnek lenni. Ekkor kezdődik el a férfiideálok kreálása! A legtöbb lány magas, szőke és kék szemű fiút képzel el magának. Talán ez még a mesevilág utóhatása, egy berögződött kép, amit Walt Disney töltött belénk. Mindenesetre ritkaság, hogy elsőre találkozunk az elképzelt fiúval. Az első „csalódás“ után átkreáljuk az alapideálunkat: észrevesszük, vannak más típusú fiúk is a földkerekségen, s rábízzuk magunkat a vakszerencsére, hogy az hozzon össze bennünket a megfelelő személlyel.

Régen a nőknek nem volt lehetőségük az igaz szerelemre, így gyakorta boldogtalan házasságuk alatt inkább létrehoztak maguknak egy ideált, s ennek reménysugaraiba kapaszkodva vészelték át kemény időszakjaikat. És lám: ma is, a szabad élet korszakában, amikor bárki bárkit megkaphat, szintén mentsvárként érvényesítik a nők ezt a fogalmat, csak éppen menekülés céljából.

Manapság rettenetesen nehéz rátalálni egy olyan férfira, aki teljesíti elvárásainkat. Azokra a belső tulajdonságokra gondolok, amik egy tartós kapcsolathoz szükségesek. Egy nőnek sok csalódáson kell végigmennie ahhoz, hogy rátaláljon igazi párjára. De mire eljutna hozzá, a kétségbeesett keresés mellé hozzátársul a rettegés is. Azon jár az esze, mi lesz, ha ez a férfi is csak olyan, mint a többi. Ha ő is csak kihasznál, és nem fog érezni iránta semmit. Ezek a gondolatok elég gyilkosak tudnak lenni egy bimbózó kapcsolatban, viszont a mai világban az is igaz, hogy nem szabad könnyelműen hinni minden szembejövő férfiban.

Szép dolog elképzelni álmainkban azt a szerelemes férfit, akivel leélnénk egész életünket. De ahhoz, hogy megtaláljuk, nem szabad a mesék világába menekülnünk. S még a csalódások ellenére is merjünk kilépni az utcára, és bátran, merészen nézzünk a férfiak szemébe! A kalandot kereső férfiak gyorsan visszavonulót fújnak, ha kiszemeltjükből árad a magabiztosság, mert az ilyen nőkre nincsenek hatással az aljas trükkjeik.

Az, hogy minden nőnek van egy ideálja, csupán arra szükséges, hogy megtartsuk magunkban azt a kisleányt, akinek életöröme s energiája a fellegekig szárnyal. Ez a kislány éltet bennünket életünk végéig. Táplálnunk kell, nehogy eltűnjön belőlünk. Egyszer úgyis minden nő rájön: a férfiideál fogalma butaság, hisz ha szembekerülünk majd életünk szerelmével, mindegy lesz, hogy szőke vagy barna, kék vagy zöldszemű. Az lesz a lényeg, hogy biztonságban érezzük magunkat mellette, s tudjuk, örök életen át szeretve leszünk általa.