Jászai Mari

Cseh Gizella 2014.2.11. 3:47

Színésznő–tragika, a magyar színjátszás kiemelkedő egyénisége.

Jászai Mari (1850–1926) édesapja Krippel József ácsmester, édesanyja Keszey Julianna. Már tízévesen pesztonkaként dolgozott, majd szolgáló lett Bécsben és Budapesten, illetve markotányosnő a königgrätzi csatában. 1866-ban, tizenhat évesen egy színésztársulat után szökött Székesfehérvárra, és statisztálni kezdett. 1867-ben már Budán játszott Molnár György népszínházában; 1869-ben a kolozsvári színházhoz szegődött.

Budai tartózkodása alatt ismerkedett meg első férjével, Kassai Vidor komikussal, akitől két év házasság után vált el. 1872-ben lett tagja a budapesti Nemzeti Színháznak, amelyhez haláláig hűséges maradt (1900-1901 között egy év erejéig a Vígszínház tagja volt); 1901-től a Nemzeti Színház örökös tagja lett. 1893-tól egy évig a Színművészeti Akadémián tanított. Válása után többé nem ment férjhez.

Őstehetség volt; ismereteit folyamatos tanulással mélyítette. Mindenekelőtt tragikus sorsú szerepekben tündökölt; Shakespeare nőalakjait, Antigonét, Elektrát, Kleopátrát, Margit királynét, Lady Machbethet, a Rómeó és Júliában a dajkát és Capuletnét formálta meg kiemelkedő tehetséggel. Kiválóan és szívesen szavalta Petőfi Sándor verseit. Fordított is; Ibsen John Gabriel Borkmann című művét Jászai fordításában mutatta be a színház. Összesen mintegy háromszáz szerepet játszott el.

Emlékezetét őrzi a tatabányai Jászai Mari Színház, számos közterület, a Vénuszon egy kráter, és a rangos szakmai elismerés, a művésznő nevét viselő Jászai Mari-díj.