A kamionoslány


Kovács Márta  2012.11.28. 5:31

Beszélgetőtársam, Krastenics Mária Rebeka, ritka szakmának hódol.

Pontosabban a foglalkozás nem ritka, csak ha nők végzik. Krastenics Mária Rebeka, a csallóközi Ekecsen élő fiatal lány úgy döntött, kamionsofőr lesz.

Mikor és miért határoztad el, hogy megszerzed a kamionsofőr jogosítványt?

Már évekkel ezelőtt morfondíroztunk a barátommal azon, hogy a főiskola befejeztével hogyan tudnánk többet együtt lenni. Szerettünk volna külföldön dolgozni, hogy világot lássunk. Mindketten imádunk utazni, idegen tájakat felfedezni, szeretjük az ilyen jellegű kihívásokat, kalandokat. Neki vannak földrajzi ismeretei, tapasztalatai szerte Európában, nekem van nyelvtudásom, így kiegészítjük egymást. Ezenkívül külföldön több a lehetőség, és többet lehet keresni, mint itthon. Olyan természetesnek, sorsszerűnek tűnt a kamionozás, hiszen ő már tizenöt éve ezt csinálja, és sokat utaztam vele, tudom, milyen az élet a kamionban. Össze lehet kötni egy sor kellemes dolgot egy sor hasznossal.

Hogy fogadta a család, a szüleid, barátnőid, ezt a nem mindennapi ötletedet?

A család elfogadta, tudták, hogy hozzászólhatnak, de bele nem. Egyrészt féltenek, másrészt büszkék is rám, hogy belevágok egy (nő számára) nagy kihívásba.

A „kamioniskolában” te voltál az egyetlen lány? Nem cikiztek a társaid?

Az egyetlen voltam, és kezdetben kicsit furán néztek rám, de megvédtem magam. A végére megszokták, hogy ott vagyok, és volt, aki meg is dicsért, hogy nőként milyen ügyesen álltam a sarat.

A tanár komolyan vett téged? Nem volt veled engedékenyebb, vagy inkább még szigorúbb?

Nem én voltam az első női kamionos tanítványa, és pont a női mivoltom miatt még szigorúbban viselkedett velem, mint a fiúkkal. Mindig azt mondta, hogy olyan nőiesen vezetek. De hogy vezessek, ha egyszer nő vagyok?!

Mit volt a legnehezebb megtanulni?

Leginkább a kamion méreteit nehéz megszokni, hosszabb, szélesebb, magasabb, mint minden más jármű. Amíg ez nem sikerül, addig minden művelet nehéz, még egyenes úton elférni is.

Milyen volt a vizsga? Izgultál?

Nagyon, de nagyon izgultam. Főleg mert a teszt 55 pontos, abból 53-at kellett elérni, hogy sikeres legyen. A személyautónál a limit 50 pont, így ha véletlenül 50 pont alatt teljesít valaki, akkor nemcsak a kamionvezetési jogosítványt nem kapja meg, de még a B jogsit is elvehetik, mert nem védte meg, ami már megvan. Elég komoly veszítenivalónk volt.

Milyen főiskolára jársz most? Mi leszel, ha nagy leszel?

Pedagógiai képzésre járok, magyar-szlovák szakos tanár leszek, illetve már vagyok is, hiszen két évig már tanítottam a levelező tagozat mellett, és jelenleg is foglalkozom otthon korrepetálásokkal. Még felnőtt, diplomás emberek is járnak hozzám szlovák nyelvet tanulni.

Mik a terveid a jövőre nézve? Csak a kamionozással akarsz foglalkozni? Vagy inkább a szabadidődben, esetleg csak az iskolai szünidők alatt vágsz neki a nagyvilágnak?

Amíg fiatal, független az ember, és megteheti, addig kell belevágni a nagy kalandokba. Mindegy, mit tanulok, a diploma után mindenképp kimegyek külföldre. Aztán, ha úgy döntünk, hogy letelepszünk valahol, akkor is ráérek majd kihasználni és kamatoztatni a diplomámat, nyugdíjas koromig lesz rá időm.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Középpontban a közösség

Zana Anita

Beszélgetés Musitzné Pál Renátával, aki korábban látássérülten is önkéntes munkát végzett.

2024.3.4.   


Lassan minden a helyére kerül

Zana Anita

Beszélgetés Horenka Erika látássérült írónővel.

2024.2.25.  1   


„A világ változik, a vers örök”

Zana Anita

Riportalanyunk, Zajcsek Norbert, a látássérültekből álló amatőr színtársulat, a Varázsszínpad, tagja volt hét éven át. Az Egyesület rendezvényein általában szavalni szokott.

2024.2.8.   


„A helyemen vagyok”

Zana Anita

Interjú Kovácsné Mendler Annamáriával, aki klienskoordinátorként dolgozik, s mindezt fehérbottal teszi.

2024.2.2.   


Én ilyen vagyok

Póda Erzsébet

Az tegnap.ma irodalmi díj egyikét az idén Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar Írók Társaság titkára kapta. Ez alkalommal készítettünk vele egy villáminterjút.

2023.12.6.   


Soha nem szabad feladni!

Póda Erzsébet

Villáminterjú a világhírű magyar vadásszal, vadászíróval, természetvédővel, Hídvégi Bélával, aki több rangos díjat elnyert már tevékenysége elismeréseként.

2023.9.28.   


Katona vagyok!

Póda Erzsébet

Beszélgetés a francia idegenlégióban szolgált Maquet Ludovic-kal, akinek nemsokára megjelenik a légiós éveiről szóló könyve.

2023.7.27.  9   


Sosem unatkozom

Zana Anita

Beszélgetés Vígh Erikával, Vígh Éva lányával, aki a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének egyik meghatározó alakja volt.

2023.3.5.   


Krónikus bőrbetegség és a stressz

Vona Ildikó

Beszélgetés dr. Szalai Zsuzsanna gyermekbőrgyógyásszal a különböző bőrbetegségek gyógyításáról.

2023.2.21.   


Az önkéntességtől az elnöki székig

Zana Anita

Villáminterjú a Pro Caritate díjas Pestiné Pető Máriával.

2023.1.31.   


Az iskolán túl

Kucsora Zsolt

Beszélgetés a tardoskeddi Benkő Timea pedagógus-íróval.

2022.10.19.   


Kapcsolatok hálójában

Zana Anita

Beszélgetés a Szolnokon élő Baranyi Miks Máriával, aki látássérültként dolgozik a könyvtáros szakmában.

2022.10.2.