Felvidéki hungarikumok


Huszár Ágnes  2016.4.29. 0:30

Vajon mit takar a kőttés, kőtés, kattancs, hajtovány fogalma? (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

A szlovákiai magyarok tárgyi és szellemi értékeinek védelmét, ápolását és megismertetését segíti a Felvidéki Magyar Értéktár, amelynek megalakulásáról és működéséről 2015-ben, Dunaszerdahelyen írt alá megállapodást négy felvidéki intézmény vezetője. Az értéktár kiépítését, gondozását és népszerűsítését a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Intézet (Csemadok), a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Gazda Polgári Társulás és a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet vállalta. Ezt a tevékenyéget a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Hungarikum Bizottsága támogatja, és így a külhoni magyar szakmai és civil szervezeteket is bevonja a magyar nemzeti értékek, ezen belül a hungarikumok gyűjtésébe, védelmébe, illetve az ezekkel kapcsolatos ismeretterjesztésbe. Az együttműködés célja, hogy a Hungarikum Mozgalom Magyarország határain átívelő, közösségformáló, a magyarság megmaradását támogató mozgalommá váljon. A szakemberek szeretnék, hogy a hungarikumok ügyét minden magyar magáénak érezhesse, függetlenül attól, hogy a világ mely részén él.


A magyarországi Hungarikum Bizottság tevékenysége a magyar országgyűlés 2012-ben hozott, a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényén alapszik. A törvény szerinti nemzeti értékek összegyűjtéséhez alulról jövő javaslatokra van szükség, ez a folyamat tehát alulról felfelé építkező rendszerben, a Nemzeti Értékek Piramisában történik. A települések és régiók szintjén működő ún. értéktár bizottságok irányításával helyi szakemberek térképezik fel, azonosítják és gyűjtik a régiójukban lévő nemzeti értékeket, majd javaslatokat tesznek az adott érték bejegyzésére.

A Magyarországon létrejövő települési és megyei értéktárak mellett fokozatosan létrejönnek a külhoni települési- és külhoni nemzetrész értéktárak. A magyar Földművelésügyi Minisztérium meghívásos pályázatán a szlovákiai Gazda Polgári Társulás kapta azt a feladatot, hogy koordinálja a Felvidéki Értéktár létrehozását, kiépítését. A kitűzött cél eléréséhez egy háromlépcsős rendszer kialakításán fáradoznak: az ágazati, települési, tájegységi és regionális értékek alkotják az első szintet, a Felvidéki Magyar Értéktár a másodikat, és a Külhoni Nemzeti Értéktár a harmadikat. Ezt a munkát szakmailag a Felvidéki Magyar Értéktár Bizottsága irányítja, amely egy független szakemberekből álló csoport. A bizottság tagjai a pályázati felhívásokra beérkező javaslatokat elbírálva döntenek arról, hogy mely értékek kerülhetnek a felvidéki magyar értéktárba.


Mit jelent a hungarikum fogalma? A törvény szerint a hungarikum: „gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.” Ilyen például a magyar operett, a halasi csipke, a táncház módszer, a magyar akácméz, a fröccs, és még sorolhatnánk.

A Külhoni Magyar Értéktárban jelenleg 106 nemzeti értéket tartanak számon, ebből 6 hungarikum a Felvidéken található, a felvidéki magyarok sajátja, illetve már a Felvidéki Értéktár része. Mire lehetnek a felvidékiek méltán büszkék? A deáki római katolikus templomra, a bényi műemlékekre (a rotundára és kéttornyú templomra), a kurtaszoknyás falvak népviseletére és hagyományőrzésére, a pozsonyi kiflire, a kőttésre, illetve a paprikás kattancsra.


Forrás:
www.intezet.sk
www.csemadok.sk
www.hungarikum.hu



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Szegények édessége: az egészséges kőtés

Huszár Ágnes

A hat felvidéki hungarikum közé tartozik a paprikás kattancs és a kőtés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2017.3.29.  1    7


Idesanyám, indítsa el a farom!

Huszár Ágnes

A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.11.23.    40


A bényi kéttornyú templom és rotunda

Huszár Ágnes

A bényi templom és rotunda mellett valahogy közelebb kerül az ember a teremtéshez, az élet lényegéhez. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.10.4.    24


Kettőszázhetvennégy

Huszár Ágnes

Ennyi szóból áll a legősibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.6.9.  4    8

A rovat további cikkei

Híres női portrék

Tompa Orsolya

A képi ábrázolásnak számtalan fajtája létezik, de valamennyi maradandó emléket hagy bennünk.

2023.9.26.    2


Magyar névadási szokások

PR-cikk

A szokás, hogy nevet adunk újszülöttnek, állatoknak és dolgoknak, az egyidős az emberiséggel.

2020.8.4.   


Macik, akiket szeretünk (2)

Huszár Ágnes

Van-e híresebb medve a Földkerekségen, mint Micimackó a "csekély értelmű medvebocs"?

2017.7.18.    6


Macik, akiket szeretünk (1)

Huszár Ágnes

Nagy kedvencünk, a Tévé Maci, igaz története. Az esti mese hagyományát a televízió a rádiótól vette át

2017.5.10.    3


Nők és vallások (5)

Kozma Eszter

A keresztény nő életéről, a rá vonatkozó szabályokról és szokásokról sokkal kevesebb információ lelhető fel, mint a többi vallás követőiről.

2014.2.7.    5


Nők és vallások (4)

Kozma Eszter

Az iszlámban a férfiak és nők megkülönböztetésekor kihangsúlyozzák azt, hogy a férfi és a nő egyenlő, de nem egyforma.

2014.1.15.   


Nők és vallások (3)

Kozma Eszter

A hindu vallásban a nő legfontosabb jellemzői a hűség, a férjhez való ragaszkodás és természetesen a tőle való függés.

2013.12.11.   


Nők és vallások (2)

Kozma Eszter

A zsidó vallásban a nőknek a többi vallás női követőihez hasonló, de sokkal elismertebb szerepe van...

2013.11.28.