Vizes élőhelyeink

Póda Csenge  2019.9.23. 10:18

A mindannyiunkat éltető vizes élőhelyeink több szempontból is fontosak számunkra.

A Ramsari Egyezmény a most is érvényben lévő globális kormányközi környezetvédelmi megállapodások közül az elsőként elfogadott. Célja a vizes élőhelyek megőrzése és azok átgondolt, fenntartható használata a helyi és a nemzetközi együttműködésnek köszönhetően. Az egyezmény nemcsak a természetes vizes élőhelyek védelméről, hanem a mesterségesen, ember által létrehozottakról is szól, mint például halastavak, víztározók, bányatavak, akvakultúrák.


Az 1960-as években már folytak tárgyalások a szerződésről, végül 1971 februárjában az iráni Ramsar területén tartott kétnapos konferencián a jelenlévő 18 ország elfogadta az államközi egyezményt, melyet másnap, február 3-án alá is írtak. Az egyezmény 1975. december 1-jén lépett érvénybe. A konferencia első napja, február 2-a azóta fontos emléknappá nőtte ki magát: a vizes élőhelyek világnapjává. Az egyezményhez, mely fokozatosan kiszélesítette tevékenységét, már 170 ország csatlakozott. Ennek a dinamikus fejlődésnek köszönhetően a vízi ökoszisztémák és vizes élőhelyek érdekében globális mértékben is hatékony fellépést tanúsít.

Az egyezményhez Magyarország 1979-ben csatlakozott, jelenleg 29 nemzetközi jelentőségű vizes élőhellyel rendelkezik, melyek területe összesen 260 ezer hektár. Szlovákia 1993-ban lépett be 14 Ramsari területtel, ami 40 ezer hektárt tesz ki. Ezek a területek igen sajátos, különleges ökoszisztémát, élőhelyegyüttest alkotnak, mintegy határfelületként átmenetet képeznek a vízi és a szárazföldi világ közt. Egyrészt ennek tudható be, hogy nagy biológiai sokféleséggel rendelkeznek – így természetvédelmi szempontból is kiemelkedő figyelmet érdemelnek.

A vizes élőhelyek már a kezdetek óta hatással vannak az emberiségre. Az első nagyobb települések mind folyók mentén létesültek, hiszen itt élvezhettük a fennmaradásunkhoz nélkülözhetetlen víz közelségét. A folyómenti ártéri területek ásványi anyagokban és tápanyagokban gazdag termőföldet is biztosítottak a mezőgazdasági tevékenységekhez. Emellett a folyók és árterek sok értékes vízi élőlénynek otthont adva az ember számára is táplálékot szolgáltatnak. A víz közelségének megvannak a hátrányai is áradások, illetve esetleges kiszáradások formájában, melyek kihatnak a környezetükre. Ennek ellenére mégis elmondható, hogy a víz és a kapcsolódó vizes élőhelyek jelenléte előnyös és értékes az emberiség számára, hiszen számunkra is hasznos funkciókat látnak el.

Mintegy szűrőberendezésként üzemelnek – többféle módon is tisztítják vízkészleteinket, illetve javítják a vízminőséget. A felszínen lefolyó víz először vizes élőhelyen halad át, s nem egyenesen jut el a vízkészletekig. Útközben a szennyeződések átalakulnak, illetve megsemmisülnek a fizikai, kémiai és biológiai folyamatok során. Az ártéri erdők például igen effektív tisztító funkciót látnak el: a foszfátok 50%-át és a nitrogén akár 90%-át képesek eltüntetni, magukba szívni. A vizes élőhelyeken a bekerülő szerves szennyezőanyagok, folyadékban lebegő szilárd szemcsék, illetve a fémek az üledéklerakódást követően kiesnek a forgalomból, s nem jutnak tovább a vízkészletekig. Tehát a vizes élőhelyek a szennyezőanyagoktól, sőt még egyes kórokozóktól is védik a nagyobb felszíni vizeket, melyeket mi általában ivóvízkészletként hasznosítunk.


Árvízvédelmi szempontból is kiemelten fontos területek, mivel képesek visszatartani, mérsékelni az áradásokat. A folyómedrek mellett kialakult vizes élőhelyek mintegy szivacsként elnyelik az esővizet és a szárazföldi lefolyást, így akadályozva annak egyenes áramlását a folyókba, patakokba. Mikor már nem képesek több vizet befogadni, akkor az ottani vegetáció segíti lassítani a vízlefolyást. Ezt a védő szerepet bizonyítja, hogy az ártéri növényzet megritkulásával, illetve a mocsarak, lápok kiszáradásával a környéken megnövekszik az árvízveszély.

Az édesvízi/szárazföldi vizes élőhelyek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a természetben: az élővilág fajai 40%-ának, ezen belül az állatfajok 12%-ának biztosít lakóhelyet, táplálékot, búvóhelyet, illetve menedéket, pihenőhelyet. Emellett a sajátos, egyedi fejlődésű vizes élőhelyek gyakran bennszülött fajok kialakulását teszik lehetővé, melyek mind védendő értékek.

Be kell látnunk, számunkra nélkülözhetetlen helyek! Tiszta vizet szolgáltatnak, szennyeződéseket hígítanak fel és tartanak vissza, befolyásolják a talajvízszintet. A vadászat, halászat és a mezőgazdasági tevékenységek révén táplálékot biztosítanak, ráadásul termőföldeket, lakóhelyeket védelmeznek árvizek idején. Üdülés, pihenés céljából is sokan kilátogatnak ezekre a területekre, mivel rekreációs tevékenységek és változatos szabadidős programokra alkalmasak.

Egyes tudósok úgy vélekednek, hogy a vizes élőhelyek egyik leglényegesebb tulajdonsága, hogy az itteni növények anyagcsere-folyamataik révén a szén-dioxidot kivonják a levegőből. Majd az elpusztulást követően a növényi maradvány tőzeggé alakul át, ami felhalmozódva a talajban a széndioxid kivonását jelenti, így hozzájárul a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez.

Hozzászólások

@

Küldés