Született anyuka
Kiskoromtól fogva tudtam, hogy egyszer anyuka leszek, tehát tudatosan készültem erre a szerepre.
Emlékszem, három fiút és egy kislányt szerettem volna -- persze később nem így alakult. Hiszen sokszor másként történnek a dolgok, nem úgy, ahogy elképzeltük.
Kezdeném talán barátnőm, Diana véleményével, amit akkor osztott meg velem, mikor Zsóka lánya született. Megdöbbentem, mert azt mesélte, hogy a pici lánya megszületése után hiába várta az anyaság vulkánkitörését magában. Valahogy fel sem fogta, hogy az apróságnak, ennek a tökéletes csodának ő az édesanyja. Az anyaság érzése, ez a csodálatos érzés csak később fejlődött ki benne. (Azóta ezt a véleményt már másoktól is hallottam.)
És tényleg így van – később magam is megtapasztalhattam. A szüléssel járó fájdalmat sem tudja senki előre elképzelni, csak miután átéli. Az anyaság is ilyen: mert a jóra is készülni kell.
Kisfiam csücsörítő szájacskájával álomszép baba volt. Persze csodáltuk, szerettük, de az anyasághoz hozzátartozik az aggódás, a szeretettel teli aggódás is. Aggódunk babakorában, mikor nem tudjuk miért sír, vagy miért nem megy le a láza. Aggódva szeretjük, mikor borogatjuk a lázas kis testét, akkor is, ha utálja. Minden baját átvennénk tőle, csak ő ne legyen rosszul.
Kislányom születése előtt már tudatosabban készültem a csodára – és lőn! Talán, mert már tudtam, milyen is anyának lenni. Az anyaság nemcsak puha plüssmackókról és rózsaszín lufikról szól, hanem gondokról, és felelősségről is.
Az első lépések, az első szó, a papírszívecskék az oviból, esti összebújások, iskolai beilleszkedés, az első lány/fiú, akit a mi gyermekünk bemutat nekünk – az élet csodaszép pillanatai.
Az anyaság tanít és megtanít. Megtanít arra, hogy az életben nemcsak mi vagyunk fontosak – a gyermekeink is ugyanilyen fontosak. Amíg csak élünk, ők lesznek a mi „gyermekeink”, akiket egykor a szívünk alatt hordtunk, akiket első lélegzetüktől fogva jól ismerünk. Akiknek mi adtunk életet, akikre mi vigyáztunk a tőlünk telhető legjobban, akiket az életünknél is jobban szeretünk.
Ezért érdemes anyának lenni!
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
Amikor teher az anyaság
Nemrégiben összefutottam egy régi iskoltársnőmmel. Kis csemetéjét vezette kézen fogva, és sugárzott róla a boldogság.
2006.9.12. 1
Anyaságra készülőben
Anyának lenni a legcsodálatosabb dolog a világon – mondják egyesek, és ezzel igyekeznek kedvet csinálni a nőknek a szüléshez!
2006.9.10. 12
Az anyaság hormonjai
Nálam már tizennyolc-tizenkilenc éves koromban jelentkezett a tünet – vágyódtam egy kisbaba után.
2006.9.8.