Nyílnak a nárciszok

Lantódy Andrea  2008.4.9. 10:49

Minden év tavaszán megcsodálom szülőfalum utcáin a nyiladozó nárciszokat.

Ahogy lehajló fejecskéjükből lassan kibukkannak, és láttatni engedik élénksárga szirmaikat. Melegséget, mosolyt, jókedvet árasztanak magukból.

A nárciszokat megpillantva azonban mindig eszembe jut, hogy hamarosan itt van április eleje, és ezzel elérkezik a Nárcisz-nap is. Egy nap, mely azok megsegítésére van, akik korunk egyik legszörnyűbb és legádázabb betegségével, a sokfajta formában felbukkanó rákkal kénytelenek felvenni a harcot. Egy nap, mely megpróbálja felhívni az emberek figyelmét a rák elleni küzdelem fontosságára és annak megelőzésére.

Szlovákiában már a 12. alkalommal szervezi meg a Rákellenes Liga a Nárcisz-napot, mely ebben az évben április 11-én, pénteken lesz. Ne furcsálljuk, ha ilyenkor a városokban kisebb csoportokkal találkozunk, akik a rák megelőzésére és az önvizsgálatra felhívó szórólapokat osztogatnak, illetve pénzadományokat gyűjtenek a rákos betegek gyógyítására! Ki-ki nézete szerint adakozhat, és cserébe az önkéntes gyűjtőktől nárciszkitűzőt kap. Adományával így bárki kifejezheti a betegekkel való együttérzését, támogathatja a betegség elleni harcot, továbbá hasznos információk birtokába juthat egészségének megőrzését illetően. Mindenki biztos lehet benne, hogy a pénze jó helyre kerül, hisz a befolyt összeget minden évben szétosztják az arra rászorulóknak: egészségügyi és kutató intézeteknek, betegtársulásoknak, onkológiai intézeteknek...

Érdemes ezért kicsit megállni ezen a napon! A betegek iránti tiszteletből és egyben az egészségért is. Az egészség, mely pótolhatatlan kincsként a legértékesebb minden közt, és mint ilyet, csak akkor szoktuk igazán értékelni, amikor már nincs. Pedig csak kicsit kéne odafigyelnünk önmagunkra, testünk jelzéseire, lelkünk hangjaira. Csak kicsit kéne erőt venni magunkon, és évente megjelenni a szükséges vizsgálatokon, nőknek és férfiaknak egyaránt.

Bármennyire is kellemetlen egy vizsgálat, vagy ruhátlanul kell állnunk az orvos előtt és kitárulkozni, a néhány perces ellenőrzés nem lehet szörnyűbb egy hónapokon vagy éveken át tartó kezelések sorozatánál. Megéri hát kockáztatni, felelőtlenül kibújni egy vizsgálat alól? Egyedül csak az „önbecsapást” nyerjük vele. Míg ha leküzdjük ellenérzésünket, és elmerészkedünk a vizsgálatra, akkor már nagyon sokat tettünk az egészségünkért. A „minden rendben van velünk” tudat megerősítésével hagyhatjuk el a rendelőt, de sajnos, az is lehet, hogy valami rendellenességet fedeznek fel. Ez elsőre elkeserítően hathat, de gondoljunk mindig arra, ha időben kiderül a betegség, akkor sokkal könnyebb és gyorsabb a gyógyulás. Azt a néhány, kínosnak tűnő percet az orvos kezei közt ki lehet bírni – önmagunkért, a szeretteinkért, az életért. Hiszem és tudom, hogy kibírható.

Fogjunk hát egy nárciszt a kezünkbe április 11-én, mint a reménység, az élet, a fiatalság, a szeretet szimbólumát! Gondoljunk azokra, akik betegen az életükért harcolnak, és arra, hogy mi mit tehetünk értük és magunkért!

Hozzászólások

@

Küldés