Legyünk sportoló nők!

Varga Gréta 2010.2.26. 9:29

Kiskoromtól kezdve folyton mozgásban vagyok. Pezseg az életem, és én így élvezem.

Korábban versenyszerűen űztem az atlétikát, ma már hobbi szinten úszok, futok, biciklizek, és újabban a jógára is rákaptam. Elképzelhetetlen az életem sport nélkül. A felgyülemlett energiáimat, a sok feszültséget ezzel tudom levezetni. Ha öröm ér, ha fájdalom, a mozgás a támaszom. Mindenki más időtöltésben, más kedvenc hobbiban leli meg harmóniáját. Tény azonban az, hogy a sport, az agyműködés, az egészség és az életmód valódi kapcsolatban állnak egymással.

Egy külföldi tudományos magazin (Science) lapjain jelent meg 2007-ben egy cikk arról, hogy az emberi agyban is vannak újonnan születő idegsejtek. Idáig a „tudósok” azt a nézetet vallották, miszerint az emberi agy teljes kifejlődéséig képes csak új idegsejt képződni –az ember esetében kb. másfél éves korunkig. Habár a hatvanas években már leírták, hogy a felnőtt emlősállatok agyában keletkeztek új idegsejtek, ezeket a gondolatokat senki nem fogadta el. Első példa az új idegsejtek kialakulására a kanári felnőttkori idegsejtképződése volt, melyet Fernando Nottebohm munkacsoportja még a nyolcvanas évek elején fedezett fel. Tanítványa Arturo Alvarez-Buylla volt az, aki a kilencvenes évek elején újra felfedezte, hogy a felnőtt emlősök (egerek és patkányok) agyában is keletkeznek új idegsejtek. Három év telt el, és újabb terület felé orientálódott a megkezdett érdekes feltevés, majd bekerült a köztudatba.

A testmozgás és az agyműködésünk kapcsolatára vonatkozóan végeztek tudományos kísérleteket, embereken és állatokon. Ezek a kísérletek azt mutatják, hogy a testmozgás jelentősen serkenti a kognitív, azaz a gondolkodással kapcsolatos agyműködést. Tehát, a korunkkal jelentkező memóriaromlás lassítható az aktívabb életmóddal. Ezt amerikai és brit kutatók egereken bizonyították be. A kísérlet lényege: az egereket két csoportra osztották. Egyiket a „lusta egerek”, másikat pedig a „mozgó egerek” alkották. Így az első csoport semmit sem mozgott, a második csoport tagjai naponta „edzettek” saját mókuskerekükben. A megmérettetésre is sor került egynéhány labirintuskísérlet keretében. Az eredmény az lett, hogy a rendszeresen mozgó csoport tagjai rendre jobban teljesítettek a másik csoport tagjaihoz képest. Később, felboncolták az állatokat, és a kutatók megállapították, hogy az agy bizonyos területein (hippokampusz) jóval több új idegsejt keletkezett az aktív, mint a passzív csoport tagjaiban.

„Ép testben ép lélek.” A latin szállóige azt mondja, ha megtaláltuk az egyensúlyt önmagunkkal, testileg és lelkileg egyaránt, akkor valóban teljes egészet alkot életünk. Ennek az egyensúlynak a megtalálásához azonban szükség van testünk egészségére. Nézzük objektívan az egészség fogalmát! A korszerű orvostudomány szerint az egészség egy egyensúlyi állapot. Egyensúly van a bonyolult szervezet szervei, szervrendszerei között, és egyensúly van a szervezet és a környezet között. Betegek vagyunk, ha megbomlik ez az állapot. Zavar támad a szervezetünk és környezetünk között, így felborul belső egyensúlyunk. A betegség ezért mindig az egész szervezet betegségét jelenti. Egyensúlyi állapot akkor áll fenn, ha a megfelelő életmódot folytatjuk, így egészségesek vagyunk. Ez azonban nem szűk határok között mozog. Lehet igen gyenge az egyensúly, amikor csekély környezeti változás is betegséget idéz elő és lehet szilárd, amikor kimerítő környezeti hatások sem idéznek elő betegséget szervezetünkben. Az, hogy egészségünknek a szintje hol áll be, milyen fokú, az elsősorban az életmódunktól függ! Életmódunk ugyanis nagyban befolyásolja saját egészségünket. Tőlünk függ, hogyan élünk. Nem elemezem a gyengébb tűrőképességből fakadó következményeket. A mozgás életünk jele, egy életjelenség. Minden élőlénynek szüksége van rá. Nekünk, embereknek is. Az emberi szervezet megfelelő fejlődéséhez, működéséhez jelentős mozgás szükséges.

A mai életmódban a mozgáshiány az egyik olyan tényező, amely nagymértékben gyengíti a szervezet egyensúlyát. Azaz: a rendszeres testedzés erősíti szervezetünket, erősíti egészségünket, ezáltal önmagunkat. Nemcsak egészségünk megőrzése és a memóriaromlás elkerülése érdekében, hanem számos más érv sorakozik még fel a mellett, hogy mozogjunk. Például a sport kedvező, pozitív hatást vált ki az életmód egyéb tényezőire: munka, tanulás, táplálkozás, testápolás, szabadidő. Felpezsdíti lelki-szellemi életünket; segít valós önértékelésünk kialakításában, saját korlátaink megtapasztalásában – egyúttal, ha akarjuk, lebontásában; a terhek vállalásában- a tűrőképességünk növelésében, az elmélyülésben Szórakoztató és még örömet is szerzünk magunknak a segítségével.

Változtassunk mostantól! Legyen a sport az életmódunk „kötelező” része!