Édesanya-példakép

Csepy Enikő  2013.2.7. 4:25

Szükségünk van valakire, aki vezetőként, útmutatóként szolgál számunkra, akihez segítségért fordulhatunk, akire felnézhetünk, akit tisztelhetünk és követhetünk.

Tőlem is megkérdezték egy állásinterjún, hogy kit tekintek példaképemnek. Egy pillanatra azt hittem, nem tudok mit válaszolni. Azelőtt még sose gondolkoztam el azon, hogy kinek a tevékenysége befolyásolja az életemet. Mert nincs az életemben olyan ember, akire habozás nélkül rávágnám, hogy: igen ő az! Hogy: bárcsak úgy élhetnék, mint ő, bárcsak olyan sikereket érhetnék el, és karriert építhetnék fel a semmiből, mint ő.

Elsőként az anyukám jutott eszembe. Az lenne az ideális, ha minden lány az édesanyját választaná példaképül (persze, ha nem problémás családról van szó!). Egy anya nevelése határozza meg lánya minden cselekedetét. Az ő példamutatása alapján vagyunk képesek meghozni jó döntéseinket, ő adja számunkra azt a kezdő motivációs sugallatot, amit más ember nem képes számunkra nyújtani. De sajnos egy állásinterjún nem erre kíváncsiak a szemben ülő felek, hisz az „anyukám a kedvenc példaképen“ talán már elcsépelten, esetleg unalmasan hangzik.

Aztán a maradék két másodperc gondolkodási időben bevillant valaki. Aki bár egy kicsit zavarodott elméjű volt, mégis örök női ideálként rögződött a társadalomba tudatába. Férfiak ezrei csorgatták a nyálukat, guvasztották rá szemeiket. Nők milliói bújtak volna a bőrébe, hogy akár csak egy percre is megtudhassák, mit jelent a siker, a karrier, a bámulat és a fényűzés mámora. Amikor mindenki a lábuk előtt hever, és bárkit, de bárkit az égvilágon, egy pillanat alatt az ujjuk köré tudnak csavarni. Ez a csodálatos nő nem más, mint Marilyn Monroe. Nem tudom, mért pont ő jutott elsőként (pontosabban másodikra) az eszembe – talán, mert épp az előző napon olvastam róla egy cikket. Mindenesetre jól válaszoltam, mert a „vizsgabizottság“ szeme azonnal felragyogott. Valamiért pont ezt a választ akarták hallani. Talán, mert jól hangzott a név, talán mert híres, mert sztárként tekint rá a társadalom. Mindenesetre elég lealacsonyító érzés, hogy a „nagyok“ elvárásai alapján kell példaképet választani.

A példaképválasztás érdekes jelenség, hiszen minden ember különböző, mindenkinek más az érdeklődési köre, ami meghatározza személyiségét, tulajdonságait. Egy karrierista ember számára nem Teréz anya lesz az ikon, hanem egy vasöklű, kemény, és talán sok esetben hidegszívű személy, aki, ha kell, átgázol mindenkin, csak, hogy elérje célját. Egy visszafogott és szerény kislánynak megint más lesz az ideálja.

Akinek szerény a példaképe, az az életben is szerény, de ez nem jelenti azt, hogy az elért eredményei silányak. Hisz a bölcs emberek sem arról híresek, hogy fitogtatják tudásukat, hanem hogy azt átadják és nevelnek. Ők azok, akik harsona nélkül próbálják felhívni az emberek figyelmét a jóra, hirdetik a békét és boldogságot, az összetartást és a szeretetet. Nem kell ahhoz milliárdosnak lenni, hogy jó ember és jó vezető váljon valakiből.

Az állásinterjúk fent említett kérdésére nem biztos, hogy mindig őszinte választ kell adni, hiszen néha az igazság miatt nevetségessé is válhatunk. Mert például gyengének és sebezhetőnek vélik azokat, akik az édesanyjukat tartják a példaképüknek. Holott nem tudhatják, az az anya mit tett a gyermekéért, mit és mennyi mindent áldozott fel azért, hogy megadjon neki mindent. Hogy még a legszűkebb esztendőben is annyi boldogságot, támogatást és szeretetet nyújtott neki, amennyit még a leggazdagabb gyerek sem kap meg milliomos szüleitől.

Ilyen egy igazi példakép.

Aki mindent félredobva és feláldozva ott van mellettünk. Nem törődik a maga jólétével, csak azzal, hogy fogja a kezünket és vezessen, mutassa a helyes irányt. A tudat, hogy létezik egy ilyen személy, és ez nem más, mint az édesanyánk, a legeslegszebb érzés az egész világegyetemben. Mert mindig ott lesz, ha már nem is fogja a kezünket. Mert a szívünkben mindig ott él, és mosolyog, mert tudja hogy megtanított arra, hogyan kell helyesen élni és bölcsen cselekedni. És mindezt azért, hogy belőlünk is ilyen példakép váljon gyermekeink részére, s tovább tudjuk vinni az ő hagyatékát.

Ez a legszebb az édesanya-példaképekben.

Hozzászólások

@

Küldés