Rózsa és fájdalom

Nagy Erika 2014.1.13. 4:51

Történetünk főszereplője gondolt egyet, és regisztrált az egyik internetes társkereső oldalon.

Kati az utóbbi években több férfiban is csalódott, kihasználták, megverték, megcsalták. Vége, ennyi volt, gondolta. De ez azért nem ilyen egyszerű, egy fiatal nő nem élhet társ nélkül, szeretet nélkül. Gondolt egyet, és egy idő után regisztrált az egyik internetes társkereső oldalon. S várta a szerencséjét.

Nem is telt el sok idő, amikor egy felettébb jóképű, negyvenes pasi jelentkezett nála, és személyes találkozót kért a lánytól. Izgalmas várakozás és készülődés vette kezdetét, mert ugye, nem mindegy az első benyomás. A kávéházban már várta a srác a lányt, üdvözölték egymást, majd ismerkedtek. Nem volt tolakodó a fiú, s Katinak ez nagyon tetszett. Megszokta, hogy az első randi után már a szobájával ismerkedtek volna a férfiak. Tibor nem ilyen volt. Azzal váltak el, hogy hívják egymást, de azért a búcsúzáskor egy csók is elcsattant. Kati másnap bűvölte a telefont, s amikor megcsörrent enyhe remegést érzett a gyomrában. Újabb találkozót beszéltek meg, s innentől kezdve hetente találkoztak, s közelebb kerültek egymáshoz. Nagyon közel. Kati rózsaszínben látta a világot, Tibor értett a nők nyelvén, tudta, mi az, amivel bűvölhet. Meg máshoz is értett, csak ezt a lány nem vette észre, szemét elhomályosította a szerelem. Egy reggel, amikor érzékeny búcsút vett a férfitól, még lustálkodott egy kicsit az ágyban, majd felkelt, mert a munka előtt még be akart térni a bankba. Nagyapja után örökölt egy kisebb összeget, azzal szerette volna a betétkönyvét gyarapítani. Ám, a pénz nem volt a helyén...

Csak ült, és nem értett semmit. Nem járt nála senki, csak a fiú. De hogy kérdezze meg tőle, hogy nem vitte-e el a pénzt? Csak úgy, véletlenül? Mindegy, gondolta: lesz, ami lesz, felhívja. Bár tudta, hogy ezzel a lépéssel elveszíti a szerelmét. A szerelmét, aki talán soha sem volt az. Tárcsázott. Semmi: a hívott szám nem elérhető. Hívta a munkahelyét, beteget jelentett. Ilyen állapotban képtelen lett volna dolgozni. Majd újra tárcsázta Tibor számát. Semmi. Várt.
Várta, hogy a srác felhívja.
Többet nem hallott felőle, pedig elment arra a címre is, ahol a férfi állítólag lakott. Igen, azon a címen valóban egy Földes Tibor nevű férfi lakott feleségével. Nyolcvankét éves volt, és soha nem hallott arról a férfiról, amelyet Kati leírt neki.

Nem tehetett mást, mint azt, hogy felkeresi a rendőrséget. Ezt nem lehetett annyiban hagyni, nem tudható az sem, hogy hány áldozata van a férfinak. Fájt a pénz elvesztése, mert tervei voltak vele, de sokkal jobban fájt az, hogy rútul átverték. Egy jó ideig nem akar férfit látni, ölelni, magához közel engedni. S ez, ugye, egyáltalán nem meglepő...