Rongyolt szélű reggel
A nyár sem múlhat el versek nélkül...
Mikor a kertek alatt a nyár
harmonikál, s
felrezzennek álmaikból a
lusta képű reggelek
én beszélgetni kezdek a szemeiddel.
Mikor mozdul egyet a pillanat, s
odébb mozdul vele
az élet
egy percre megmutatja nekünk arcát
az Isten.
Mint amikor a könnycsepp
utolsót álmodik, s
átnyújtja magát az angyaloknak
én a tenyeremben megtartalak
a napnak.
Mikor a nehéz ködök a
harmatos hajnalról leomlottak
én a
rongyolt szélű álmaimba téged egészen
belevarrtalak
akkor
utolsót álmodott egy könnycsepp a
reggel gyűrte arcodon, és az éveken
végigcsurrant.
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
A nyár küszöbén
A költők nyáron sem pihennek, s mi szívesen bemutatjuk olvasóinknak műveiket.
2012.8.5. 4
A rovat további cikkei
Tévelygő
Vasárnapi versünk, mert a világ egyre változik, és olyasmiket kavar fel az információáradat, amik mindenkit megdöbbentenek.
2024.3.16.
Fuss!
Vasárnap a pihenés és a vers napja nálunk, ám a mai vers futásra biztat. Olvassuk el, miféle futásra!
2023.6.25.
Advent
Ma gyújtjuk meg az adventi koszorún a második gyertyát. Ilyenkor van csak igazán ideje a költészetnek!
2022.12.2.