Állati babonák

Huszár Ágnes 2012.2.13. 5:52

Avagy hiszünk-e a fekete macskának?

Akármelyik ismerősömet megkérdezhetném a fekete macskához fűződő babonáról, biztosan mindegyik rávágná, hogy az ember előtt átfutó fekete macska balszerencsét okoz. Ismerőseimet figyelve, a mai emberek többsége a babonák szereplőiről és jelentéséről vajmi keveset tud, mégis elvégzi a rontást és a szerencsétlenséget elűző szertartást.

A fekete macska esetében a leggyakrabban az a hiedelem él, hogy az ember előtt átfutó állat által okozott balszerencsét az semlegesíti, ha az „áldozat“ – legalább szimbolikusan – köpköd. Ennek többféle variációja közül talán az a legnépszerűbb, hogy hátranézve, a bal váll felett kell hármat köpni, és ez hat a balszerencse ellen. Ezzel szemben hallottam olyan szerencsétlenséget elűző szertartásról is, hogy a fekete macskát látó illetőnek a lábával négyes számot kell írnia a járdára. Mindkettő elég bizarr megoldása a rontás elűzésének, főleg ha arra gondolunk, hogy a babona tulajdonképpen tévhit.

A babonák vagy hiedelmek a hitre épülnek – tudniillik: elhiszem-e a dolgot vagy sem. A babonákban hinni tudó emberek olyan mágikus világszemlélet követői (legalábbis részben és néha tudtukon kívül), amelyben tévesen tulajdonítanak közvetlen ok-okozati összefüggést két olyan dolognak, ami látszólag és logikusan átgondolva egyáltalán nem függ össze. Hiszen hideg fejjel belegondolva: tényleg van megfogható, ok-okozati összefüggés a fekete macska és a balszerencse között? Persze a hiedelmek, a hit és a vallások jelenségeinek sokszor természetfeletti erőket tulajdonítanak, amik viszont a tudomány eszközeivel nem bizonyítható történések, alakok. A természetfeletti erőkben pedig vagy hisz az ember, vagy nem.

A babonák jelenségével foglalkozó néprajzi és szociológiai kutatások néhány általánosan létező törvényszerűséget feljegyeztek. A babonák mind a természettudományos ismeretekkel, mind a vallások hitvilágával szemben állnak, és ezek segítségével (az adott vallás magyarázataival, illetve logikus tudományos következtetésekkel) cáfolhatók. Általában egy adott kultúrán és népcsoporton belül terjednek el, és nem alkotnak összefüggő rendszert, de lehetnek rég elfeledett mitológiai rendszerek maradványai is. A babonás hiedelmek egy embercsoport jellemzői. Nem kapcsolhatók egy-egy egyénhez, így kollektív, anonim jelenségek. Tartósak, hiszen sok babona évszázadokon át létezik, és az egyes hiedelem-elemeket több kultúrtörténeti korszakon keresztül feljegyezték.

A fekete macskával kapcsolatos hiedelmek is mutatják, hogy egy-egy kultúrában más-más babona fűződik ehhez az állathoz. A fekete macskát Kínában az éhínség előhírnökének tekintik, Skóciában viszont jólétet várnak, ha fekete macska jelenik meg a ház körül. Nálunk – a babona szerint – balszerencsét okoz, ha előttünk átfut az úton. A japánoknál viszont szerencsét jelez, ha a fekete macska keresztezi valaki útját. A németországi hiedelmekkel kapcsolatban azt olvastam, és ezt itthon is hallottam, hogy az sem mindegy, milyen irányból merre fut át előttünk a fekete macska. Ugyanis, ha a macska jobbról balra megy át az ember előtt, akkor az rosszat jelent, ha viszont balról jobbra halad, akkor szerencsét hoz.

Arról pedig egyáltalán nem szól a fáma, hogy mi a helyzet, ha a fekete macska velünk szembe jön? Illetve balszerencsét okoz-e, ha az autóban ülve, a visszapillantó tükörben látjuk a cicát átfutni az úton. Mindenesetre az azért megnyugtató, hogy mi magunk dönthetünk arról, hogy hiszünk-e az ilyen babonákban, vagy, ha optimisták vagyunk, akkor csak egy kedves jószágot látunk a fekete cicában.