Az alapétrend feltételei (4)

Dr. Tóth Erzsébet orvos  2010.12.20. 5:14

Az emberiség történelmében még soha nem mutatkozott az a jelenség, ami napjainkban figyelhető meg.

Igaz a gyógyszereknek köszönhetően egyre növekszik az átlagéletkor, ellenben egyre korábban betegszünk, egyre alacsonyabb korhatárú emberek szenvednek degeneratív azaz öregedéssel kapcsolatos betegségekben. Azok a betegségek melyek 10 évvel ezelőtt csak nyugdíjas korú embereket érintették, ma 30-40 éves korban kezdődnek. Ha ez a trend tovább folytatódik, nem lesz egészséges ember aki a betegeket ellássa. Ma már ott tartunk, hogy a leggazdagabb országok sem képesek jó minőségű ellátást biztosítani betegeik számára. Távlatilag egyetlen lehetőség marad: mindent megtenni annak érdekében, hogy egészségesek maradjunk.

Mert lehet ugyan, hogy lesz pénzünk, de nem lesz egészséges ember, aki el tudja látni a gondozásunkat. Ehhez azonban fontos tudatosítanunk, hogy egészségünk nem az orvos kezében van elsősorban, hanem a saját kezünkben. A statisztika magáért beszél. A daganatos betegségek 80%-át saját magunknak okozzuk egészségtelen életmódunkkal . A leírtakból következik, hogy radikális életmód/változásokra van szükség. Régebben minden élelmiszer és matéria, ami körülvett bennünket természetes anyagból készült. Ma vegyszerekkel vagyunk körülvéve. Vegyszereket fogyasztunk élelmiszer, gyógyszer formájában. Igaz a gyógyszerek alkalmasak az élet meghosszabbítására, de az életminőség javítására már nem. Épp ezért az egész világon reneszánszát éli a természetes és egészséges életvitel. Azt már tudjuk, hogy a legjobb betegségmegelőző módszer a helyes táplálkozás és egészséges életmód.

Természetesen nem lehet minden betegséget egészséges életmóddal kezelni. Az egészség titka a lelki egyensúly, a friss levegő és a helyes légzés, valamint a helyes táplálkozás. E három szempont figyelmen kívül hagyása kedvez a degeneratív betegségeknek. Boncolgassuk tehát most a helyes táplálkozás alapelveit!

Az alapétrend a következő feltételeknek kell, hogy megfeleljen:

A táplálék mennyiségének és energiatartalmának beállítása.

Lehetőleg olyan ételek kiválasztása melynek elfogyasztása sok rágást igényel. Ez megnöveli az étkezések időtartamát, mely jó hatással van az emésztőrendszer Működésére, valamint a lelki egyensúly elérésére. Figyelni kell a szénhidrát, zsír és fehérjék kiegyensúlyozott bevitelére.

Válasszuk mindig a lehető legfrissebb táplálékot, részesítsük előnybe a minél kevesebb és rövidebb ideig tartó konyhatechnikai eljárásokat. Fontos a zsírbevitel szabályozása. Mindenki tudja, hogy a zsírfogyasztás növeli az érelmeszesedés kockázatát, azt már kevesebben, hogy összefüggésben van néhány daganatos betegség keletkezésével, például a prosztata, vastagbél, mell, petefészek daganataival. Továbbá a túl sok zsírfogyasztás következtében zsírban oldódó vitaminok (A,D,E,K) távoznak a belekből, még mielőtt azok felszívódnának. A zsírsavakra kötődő kalcium fogromláshoz, csontritkuláshoz, hasnyálmirigy elkorcsosodásához, szívbetegséghez, fáradtsághoz vezet.

Kétfajta zsírsavat ismerünk.
Egyik az úgynevezett telített., avagy számunkra rossz, a másik az úgynevezett telítetlen, számunkra jó zsírsav. A legjobb lenne, ha csak telítetlen zsírokat fogyasztanánk. A koleszterin és más telített zsírsavak helyett fogyasszunk többszörösen telítetlen zsírsavakat (omega 3, omega 6, omega 9). Fogyasszunk olajos magvakat (dió, mogyoró, tökmag, napraforgómag, lenmag), vagy ezek hidegen préselt olajait.

Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy ezek az olajak semmilyen esetben nem valók sütéshez, főzéshez. Amennyire jó hatásúak nyersen, olyan károsak magas hőfokon való kezelés után. Fogyasszunk gyakran halat és halból készült ételeket. Amennyiben mégis élvezni akarjuk zsíros ételeket, gondolok itt a húsokra, magas zsírtartalmú ételekre, akkor fogyasszuk ezeket inkább napközben, mikor az étkezést mozgás követi, és ne délután vagy este , mikor az étkezést már nem követi testmozgás. Ha lehet, fogyasszunk mellé zsírcsökkentő élelmiszereket, például hagymát vagy fokhagymát. A zsíros ételeket minden esetben mértékkel fogyasszuk!

A fehérje túlzott fogyasztásának megelőzéseként, inkább kevesebb fehérjét vegyünk magunkhoz, mint amennyit kívánunk. A szervezet a fehérjéket nem tudja raktározni. A fehérjék lebontása ellenben nagyban leterheli a szervezetet, nagy mennyiségű savas anyag keletkezik, melynek semlegesítése nem kis feladat a szervezet számára. Ha figyelembe vesszük és osztályozzuk az élelmiszereket a szervezetre ható salakosítás szempontjából, akkor a húsokat az első helyre tehetjük.

A túl sok fehérjebevitel kalcium-, magnézium-, és cinkhiányt okoz, kimeríti a szervezet B-vitamin készletét, ezáltal idegrendszeri betegségeket okozhat. Az anyagcsere folyamán úgynevezett amyloid keletkezik, mely lerakódik a kötőszövetben és ezek elkorcsosodását, öregedését okozza. A fehérjék bomlástermékei leterhelik a máj és veseműködést.

Valószínű, hogy a sok fehérjefogyasztást okolhatjuk a vese- és epeköveink keletkezéséért. Az epekő előfordulásánál minden esetben koleszterin anyagcsere-zavarra is gondolnunk kell. A sok húsbevitel a kevés rostnak köszönhetően túl lassan halad végig az emésztőrendszeren, ezáltal növeli a belekben a rothadás veszélyét. Nem utolsó sorban csontritkulást okoz, mivel a lebontásnál keletkezett savakat a szervezet kalciummal közömbösíti.

Másfelől a megfelelően elfogyasztott fehérje nagyon hasznos a számunkra. Vannak életszakaszok, amikor nélkülözhetetlenek, sőt ajánlatos a nagyobb mennyiségű fogyasztásuk. Ilyen időszak a gyermek- és ifjúkor, betegségek ideje, terhesség, idős, legyengült állapot. Különösen fontos a nélkülözhetetlen aminosavak bevitele, melyeket szervezetünk nem tudja előállítani. A legjobb fehérjeforrások: a hüvelyesek, dió, hal, tojás, biológiai termesztésből származó tej – kizárólag nyersen, nem forralt, sem pasztőrözött formában. Általában érvényes a fehérjebevitelre, hogy egészségesebb az inkább kicsit kevesebb, mint az eltúlzott fogyasztás.

Nem kevéssé fontos a szénhidrát bevitelének szabályozása annak érdekében, hogy a vércukor az étkezést követően normál értékben maradjon.

A szénhidrátok két formában fordulnak elő: egyszerű és összetett cukrok.

Az összetett cukrok gabonafélékben, hüvelyesekben és zöldségekben találhatóak meg. Az egyszerű cukrot cukorként ismerjük. A mesterségesen előállított répa-, nád-, szőlő-, gyümölcscukor egyaránt gondot okoz. Mi a probléma? Az egyszerű cukrok fogyasztás után hirtelen nagy mennyiségben kerülnek a véráramba, míg az összetett cukrok lassan, fokozatosan. A nagy mennyiségű cukorbevitel felborítja a szevezet inzulin háztartását. Ennek hasnyálmirigy és máj elkorcsosodás a következménye.

A véráramban áramló cukor a fehérjékkel reakcióba lép és az így kialakult anyagok rontják a szervezet oxigénellátását, melynek következtében romlik a szervek tápanyagellátása, az anyagcseréje. Romlik a szervezet koleszterin anyagcseréje. A sok cukorbevitel megnöveli a szervezet vitamin és ásványianyag szükségletét. A vitamin- és ásványianyag-hiány idegrendszeri és lelki bajokhoz vezet, mely idegesség, félelem, szorongás, görcsök, rossz emésztés, koncentrációhiány formájában jelentkezik. Csökken az agy szellemi kapacitása.

A fent írtakból nem következik, hogy az egészséges táplálkozás minden szempontját szigorúan be kell tartani. Ez ne is legyen cél! Elég ha az Olvasó elgondolkodik, hogy mik azok a dolgok, melyek őt a leginkább veszélyeztetik, melyek a legegészségtelenebb szokásai. Próbáljon egyszerre csak egy dolgon változtatni! Ha lehet, elsősorban csökkentse az édességfogyasztást. A háziasszonyok az előírt cukormennyiség kétharmadát használják sütésnél, főzésnél. Ha lehet, édesség utáni sóvárgásukat friss gyümölcsökkel csökkentsük.

(Folytatjuk)

Hozzászólások

@

Küldés