Daganatok és összefüggések (11)

Dr. Tóth Erzsébet orvos  2011.5.6. 4:38

Az egyes szervek daganatai és a fogyasztás közötti összefüggések.

A szájüreg és torok daganatai a leggyakrabban az alkoholfogyasztással függnek össze. A fokozott alkoholfogyasztás rendszerint a dohányzással is együtt jár, és a dohányzás a száj és nyelőcső daganatok kialakulásában szintén rizikó-faktort jelent. Nagyon valószínű, hogy az alkohol és a dohányfüst hatásai egymást erősítve súlyos veszélyt jelentenek. Az ilyen daganatok kialakulásánál 75 %-ban ok-okozati kapcsolatot találtak a daganat kialakulása, az alkoholfogyasztás és a dohányzás között.

A nyelőcső daganatainak kialakulásához nagyrészben szintén az alkoholfogyasztás és a dohányzás járul hozzá. A tudósok kiszámították, hogy napi 80 gramm alkohol elfogyasztása esetnén a nyelőcső daganat előfordulásának kockázata tizennyolcszorosára emelkedik. Napi húsz cigaretta elszívása ötszörös rizikó-emelkedést okoz. A kétféle szer együttes élvezete negyvennégyszeresére emeli a nyelőcsődaganat kialakulásának kockázatát. Az alkoholistáknál és az alkoholt nem fogasztóknál végzett kísérletek egyértelműen bizonyítják, hogy az alkoholistáknál a nyelőcsődaganat kialakulásának veszélye is lényegesen nő.

A gyomordaganatokat illetően nem sikerült egyértelmű összefüggést találni az alkoholfogyasztással. Vannak tanulmányok, melyek a vörösbor fogyasztással hozzák kapcsolatba az ilyen daganat kialakulását. Az emésztőrendszer további részének daganatainál nem sikerült egyértelműen bebizonyítani az alkohol rákkeltő hatását.

Évtizedek teltek el a melldaganat és az alkohol közti összefüggések megfigyelésével. Valószínű, hogy a napi 24 gramm (vagy annál több) alkohol fogyasztása növeli a mellrák kockázatát. Egy nagy terjedelmű vizsgálatban 90 ezer nőnél vizsgálták az alkoholfogyasztási szokások, a táplálkozás, és más rizikófaktorok hatását a rák kialakulására. Napi 14 gramm alkohol fogyasztása esetén a rizikó-emelkedés 34 %-os volt, míg magasabb alkoholfogyasztásnál elérte a 60%-ot. Ellenben napi 5 gramm alkoholfogyasztás esetén a daganat kialakulásának gyakorisága nem változott. Köztudott, hogy az emlőráknak sok más rizikófaktora van, például a serdülőkor kezdetének időpontja, az első szülés időpontja, a szülések száma, a szoptatás ideje. Azoknak a nőknek, akik már 35 életévük betöltése előtt napi 20 gramm vagy több alkoholt fogyasztottak, az emlőrák rizikója 120 % -kal emelkedett. Ha az alkoholfogyasztást 35 éves koruk után kezdték, a rizikó emelkedése 60-80%. Mindenképpen fontos szempont, hogy napi 30 gramm (vagy ennél több) alkohol fogyasztása elindítója lehet a melldaganat keletkezésének.

Májdaganatok: köztudott az alkohol májkárosító hatása. A májdaganat előfordulása kétszer olyan gyakori az alkoholistáknál, mint az alkoholt nem fogyasztóknál. Sajnos ezeknél az eseteknél gyakran megállapítható volt az igen erős dohányzás, vagy a B- vagy C-típusú májgyulladás. A májdaganat alapja nagy valószínűséggel a májzsugorodás következtében fellépő májszövet-átépülés. Megállapították, hogy a májdaganat az alkoholistáknál körülbelül tíz évvel hamarabb alakul ki, mint az alkoholt nem fogyasztóknál. Ez a folyamat még a B- és C-típusú májgyulladáson átesett egyénekre is érvényes.

További kölcsönhatások az alkohol és a daganatos betegségek kialakulása között: a szeszes italok az alkoholon kívül még más rákkeltő anyagokat is tartalmazhatnak. Ilyen a sör nitróz-amin tartalma, mely más szeszes italokban is előfordul, és a komló feldolgozása során keletkezik. A higiéniai szigorítások hatására a sör nitroz-amin tartalmát nagyon alacsonyra sikerült csökkenteni. Ennek ellenére még mindig valós tényező. Továbbá az alkohol nagy hatással van hormonrendszerünkre, nőknél lényegesen megnöveli az ösztrogén koncentrációt, különösen a peteérés időszakában. A női hormon kocentrációjának megnövekedése fokozza az emlőrák, a petefészek- és méhrák kialakulásának veszélyét. Nem utolsósorban az alkohol okozta hiányos táplálkozás és vitaminhiány tovább károsítja egészségünket. Különösen krónikus alkoholfogyasztás esetén szembetűnő a hiányos táplálkozás hatása, elsősorban a fontos tápanyagok csekély felvétele. Az idült alkoholisták a napi kalóriabevitel felét alkohol formájában veszik fel. Az elfogyasztott alkohol rossz hatással van a táplálék anyagcseréjére. A B1-, B2-, B6-vitamin, magnézium, folsav, cink, A-, C-, E-vitamin és egyéb ásvnyi anyagok hiánya a legfontosabb ebben a vonatkozásban. Az alkoholistáknál gyakran fellép a felső tápanyagrendszer gyulladása, mely a hiányos táplálkozás és vitaminhiány következménye. Emellett, a nagy mennyiségű alkohol miatt a nyálkahártya súlyosan károsodik, majd elrákosodik. Összefoglalóban megállapítható, hogy az alkohol, eddigi tudásunk alapján, szerepet játszik bizonyos daganatok kialakulásában. A rizikó csökkenése csakis az alkoholos italok mértékletesebb fogyasztásától várható.

A mértékletes alkoholfogyasztást ajánlom, továbbá azt, hogy az elfogyasztott alkohol mindig kitűnő minőségű ital legyen. Minden esetben kerüljük a rossz minőségű italok akár kis mértékű fogyasztását is. Soha ne igyunk alkoholt a táplálkozás helyett! Fogyasszunk jó minőségű, száraz vörös vagy fehér bort. A kis mennyiségű alkohol jót tesz egészségüknek, emésztésüknek, nedves, hideg időben felpezsdíti vérkeringésüket. Fogyasszunk immunrendszert támogató ételeket is, például idény szerinti nyers gyümölcsöt és zöldséget, savanyú káposztát, fokhagymát, hagymát, és ne feledkezzünk meg az immunrendszert erősítő teákról sem. Valamint arról sem, hogy mindig az időjárásnak megfelelően öltözködjünk.

A következő részben a rákmegelőző tápanyagokkal folytatjuk táplálkozásról szóló cikksorozatunkat

(Folytatjuk)

Hozzászólások

@

Küldés