Null-null, az idegen téma

Robert H.Raven  2009.6.21. 21:11

Elnézést, hogy egy nőknek szóló szekcióban ezzel a témával állok elő, de a téma kikerülhetetlen...

...mivel a nők, partnerük kapcsán, jócskán érintettek a dologban.

Elsőre le is kell szögezni, hogy engem két dologgal lehet igazán büntetni: a tökfőzelékkel, és a focival. Az elsőt genetikailag utálom, a második megszeretése érdekében hatalmas erőfeszítéseket tettem gyerekkoromban. Kértem születésnapomra bőrlabdát, passzolgattam a fallal, focisták képeivel dekoráltam a szobám falát – de nem ment!
Sehogy sem sikerült megszeretnem a focit.
Szerintem a magyar foci túldimenzionált állapotba került. Reggelente, ahogy készülődés közben hallgatom a tévét, szinte rettegek attól a pillanattól, amikor felcsendül a SportPlusz szignálja és jön Gyárfás Tamás, és a maga halk, „énúgyismindentjobbntudok” számonkérő modorában elbeszélget Kovács 21-gyel, hogy a Karakószörcsög – Pornóapáti NB XII-es rangadón miért nem rúgta be azt a gólt, amit be kellett volna rúgnia, mert a szél is úgy fújt, és az istenek is jó hangulatban voltak.

Nem a riporterrel van a gond, mert ő teszi a dolgát, hanem a válaszokkal.

Vagy hadd említsem meg azt, ami még borzasztóbb: amikor az épp aktuális szövetségi kapitány nyilatkozik.
Rájöttem, hogy ebben az országban bárki lehetne szövetségi kapitány, aki háromféle nyilatkozatot memorizálni tud:
a.) Amikor megválasztják: „Bizakodó vagyok, fiatalokat is szeretnék kipróbálni, keményen fogunk készülni.”
b.) Az első meccs után, a Közép-Melanéz Szigetektől elszenvedett megalázó, 8:1-es vereségről: „Nem vagyok elkeseredett, jó megmozdulásaink is voltak, sajnos kihagytunk egy helyzetet, és most ők jobbak voltak.”
c.) A b.) nyilatkozat után 2-8 nappal, amikor lemond: „Sajnos nem kaptam meg a támogatást az MLSZ-től, sem anyagilag, sem erkölcsileg.”

Ám mondhatja mindenki, hogy kritizálni könnyű, de a megoldást kitalálni azt már nem annyira.

Kérem, azt hiszem, nekem két javaslatom is lenne!

Az első megoldás elvi hátterét kamaszkorom emlékei szolgáltatták. Már akkor is nagyon érdekeltek a lányok, és meg kell mondanom, igencsak jó ízlésem volt. Mindig kinéztem magamnak a legdögösebb csajokat, bomba alak, szép arc, tuti haj, csodálatos illat – és azonmód reménytelen szerelembe esetem.

Vagy ami rosszabb volt: próbálkoztam. Természetesen nem volt sikerem, ami elszomorított, és frusztrált lettem. Aztán eljött a megvilágosodás, és rájöttem, hogy olyan lányokra kattanok rá, akik magasabb ligában „játszanak”. Prózaian megfogalmazva, nem nagyon rúgtam labdába a csini csoporttársaimnál, mert együtt koptattuk a padot, öt centivel voltam tőlük magasabb, és láttak már testnevelés órán kék klottgatyában és fehér atlétatrikóban. Ellenben a helyi menő csávó, aki tíz centivel volt magasabb lányoknál, és volt neki tuning Ladája, valamint Bécsből hozott szabadidőruhában járkált éjjel-nappal, nos, ő bizony sikeres volt!

Ezen a logikai vonalon elindulva, az a probléma, hogy a magyar válogatott, illetve a magyar csapatok más futballcsapatokat választanak ellenfélül. Azonban, ha abból a „ligából” választanának ellenfeleket, ahol maguk is tartózkodnak, akkor nem lenne ilyen pechsorozat. Tehát, ha nem Svédországot, Boszniát, Hollandiát, Real Madridot vagy a Manchaster United-et választanák ellenfélül, hanem a mondjuk a jamaikai négyesbob szánkócsapatot, akkor lenne esély arra, hogy a szövetségi kapitánynak meg kelljen tanulnia egy negyedik nyilatkozatot is, ami nagyjából így hangzik:
d.) „…Párszor azért már a labdát is birtokoltuk!...”

Bár az óvatosság és a körültekintés azért itt sem árt, így a koreai asztaliteniszezőkkel, vagy a Forma 1-es pilótákkal azért már vigyázni kéne!

A másik javaslatom a mozi-, és tévéfilmek besorolásán alapszik. Ott, ugye, van olyan, hogy 12, 16, 18 éven ALULIAKNAK nem ajánlott. Ha a focival is ezt tennénk, de fordítva, akkor ki tudnánk lábalni ebből a nagy bajból.

Tehát, rögtön elsőként hozni kéne egy jogszabályt, ami betiltaná a futballt az elkövetkező ötven évre. Valahogy így szólna a törvény: „ Aki ezen jogszabály kihirdetésétől kezdve számított 50 éven belül szándékosan lábbal labdához ér, azt letöltendő szabadságvesztéssel sújtjuk.”

Persze lennének kivételek is, mert 12 éven alul büntetlenül lehetne kergetni a labdát. 12 és 16 év között lehetne focizni, de az eredményt már tilos lenne számolni, és 18 év felett pedig a törvény teljes erejével sújtana a bűnösökre.

Ez azért lenne jó, mert 50 év alatt kihalna a mai MLSZ generáció és mindenki, aki manapság a fociban érintett – és felnőne egy új, tiszta nemzedék.

Ja, és most jött a harmadik ötlet: tegyük oda a focit, ahová való. A sportszövetségtől kerüljön át a Cirkusz és Varieté Vállalathoz!

Hozzászólások

@

Küldés