Egy csepp Tisza-tó

Tompa Orsolya  2017.7.27. 0:15

Avagy kóstoljuk meg a sulyomból készült csokoládét!

Nem tévedhetek nagyot, ha kijelentem, hogy sokunk kedvenc édessége a csokoládé. Bármikor, bárhol, bármilyen formában jöhet, mindig találunk alkalmat vagy kifogást, amikor éppen csokira van szükségünk. Néhányan – többek között én is – arra fogjuk, hogy finom és boldogsághormont termel, ezért esszük folyton.


Ma már ott vannak a boltok polcain a különlegesebbnél különlegesebb csokoládék, kezdve a hagyományos ízektől egészen a kalocsai paprikásig, vagy éppen a kézműves mangalicaszalonnásig. A választék elég széles ahhoz, hogy mindenki a maga kedvére válogasson és kísérletezzen.

Életem közel 24 évét a Tisza-tó mellett éltem le, de csak nagyjából egy éve szereztem tudomást arról, hogy a Tisza-tó rejtette kincsekből, a sulyomból is készül ma már kézműves csokoládé, és hogy ez a növény ehető. Sőt, hogy tovább menjek, Szabó István abádszalóki műhelyében mi magunk is elsajátíthatjuk készítésének művészetét.

ÉS mielőtt még a csokiról írnék, íme, egy kis ismertető a sulyomról és elkészítéséről!

A sulyomról (trapa natans) röviden annyit érdemes tudni, hogy vízi dióként, vízi gesztenyeként is ismert, lehetetlen nem találkozni vele, ha a Tisza-tónál járunk. Leginkább sekély vizű tavakban és holtágakban vannak jelen, és legkönnyebben arról ismerhető fel, hogy kicsi, fekete és rettenetesen fáj, amikor beleáll a talpunkba. Maga a termés a víz alatt fejlődik, és szeptemberre érik be.

A régi időkben nyersen, főzve és sütve is ették, rozsliszttel és zsírral keverve pedig pogácsát is készítettek belőle. A szegények desszertjének is nevezték. Ugyanakkor a népi gyógyászatban is nagy hasznát vették, a sulyomhéj főzete ugyanis remek bolhaölő, levélzetének pedig a lovak takarmányozásánál volt nagy szerepe. Ma már védelem alatt áll, azonban a veszélyeztetettségéből adódó terjeszkedése miatt egyre jobban fenyegeti a fehér tündérrózsát és a tündérfátyolt.


A sulymot tehát bátran elfogyaszthatjuk, ha különlegességre vágyunk. Mielőtt azonban nekiesnénk azután, hogy kiszedtük a Tiszából, mossuk meg, főzzük 5-8 percig, és várjuk meg, amíg kihűl egy kicsit, hogy a fehér belsejét elfogyaszthassuk.

Visszatérve a sulyomból készült csokoládéra: igazi különlegességnek számít. Az V. Szolnoki Csokoládéfesztiválon került bemutatásra készítője, Szabó István abádszalóki vendéglátós révén. Műhelyében csokoládékat, bonbonokat készít, amiket sulyom ízesítésű krémmel tölt meg, és készítményeit „Egy csepp Tisza-tó”-nak nevezte el. István számára sosem volt ismeretlen ez a növény, míg sokak számára új fogalom. Szeretett volna egy igazi Tisza-tavi édességet készíteni, aminek lehetőleg helyi, vagyis Tisza-tavi az alapanyaga. A sulyomból eleinte befőttet csinált, zöld állapotában ugyanis hasonlít a zöld dióhoz, ám befőttként nem vált be. Pürésíteni kezdte, fűszerezni, majd dzsemet főzött, de továbbra se jött az a várva várt íz, ezért tovább fűszerezte és pürésítette, majd csokiba töltötte. Így született meg az „Egy csepp Tisza-tó” desszert, amelyet a Csokoládéfesztiválon is elismerően nyugtáztak. A sor azonban nem áll meg, hiszen a dzsem és a csokoládé után pálinkát is készített belőle.


Aki tehát igazi különlegességekre vágyik, annak elég Abádszalókra látogatnia és megízlelnie ezeket a finomságokat, és akár ellesni a technikát.

Hozzászólások

@

Küldés