Jogok és törvények (1)
A fogyatékossággal élő személyeket érintő dokumentumokról.
A társadalom életének elvi kereteit jogszabályok és törvények adják. Az emberek életére nézve meghatározók a nemzetközi egyezmények is, amelyek nemcsak az egészséges személyeket érintik. Az általános jogszabályokon és egyezményeken kívül a szakemberek speciális célcsoportokat érintő törvényeket, dokumentumokat is alkotnak.
A fogyatékossággal élő felnőttekre és gyermekekre is vonatkoznak a legismertebb egyezmények: az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény (az emberi jogok európai egyezménye) és a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény. Ezek az egyezmények olyan alapvető polgári és politikai jogokat alapoznak meg, mint a törvény előtti egyenlőséghez, a szabadsághoz, a neveléshez és tanuláshoz, a munkához, a szabadidőhöz való jog, illetve a vélemény és kifejezés szabadságának joga. Ezen kívül általánosan elérhetővé és gyakorolhatóvá teszik a gazdasági, szociális, egészségügyi és kulturális jogokat mindenki számára.
A „mindenki számára“ frázis mögött pedig ez a magyarázat húzódik szinte az összes nemzetközi egyezményben: az adott dokumentum cikkejei minden emberre, illetve gyermekre vonatkoznak faja, színe, neme, nyelve, vallása, politikai vagy más véleménye, nemzeti, nemzetiségi vagy társadalmi származása, vagyoni helyzete, cselekvőképtelensége, születési vagy egyéb helyzete (ide tartoznak a fogyatékosságok) szerinti különbségtétel nélkül.
A gyermekek jogairól szóló egyezmény általánosságban elismeri minden (!) gyermek jogát olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi a kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődést, és kitér a szellemileg vagy testileg fogyatékos gyermekek jogaira is. Az egyezményben részes államok elismerik, hogy a szellemileg vagy testileg fogyatékos gyermeknek is az emberi méltóságot meg kell adni olyan körülményekkel, amelyek biztosítják az önfenntartását, a közösségi életben való tevékeny részvételét, a teljes és tisztes életet. Az egyezmény elismeri a fogyatékossággal élő gyermekeknek a különleges gondoskodáshoz való jogát. Elméletileg biztosítja a fogyatékos gyermeknek és eltartóinak, a gyermek állapotához és szüleinek vagy gondviselőinek anyagi helyzetéhez alkalmazkodó segítséget. Ezt a segítséget pedig helyi szinten úgy kell alakítani, hogy a gyermek valóban részesülhessen oktatásban, képzésben, egészségügyi ellátásban, gyógyító nevelésben, munkára való felkészítésben és szabadidős tevékenységben, olyan módon, hogy ezek hatással legyenek a személyisége lehető legteljesebb kibontakozására kulturális és szellemi területen egyaránt.
A társadalom speciális igényekkel rendelkező csoportjai közül a tudományos írások, a társadalmi és politikai színterek és dokumentumok kiemelten foglalkoznak a fogyatékossággal élő személyekkel. Az érzékszervi, az értelmi és a testi fogyatékosok életének támogatására születtek és jogaikat rögzítették. Ezek közül a legaktuálisabb és legáltalánosabb az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete 2006-ban fogadott el, és átfogó módon a fogyatékossággal élő személyek jogainak és méltóságának védelmét, elősegítését célozza meg.
Közép-európai színtereket számba véve ez az egyezmény Magyarországon 2007-ben lépett életbe, Szlovákiában a köztársasági elnök 2007-ben írta alá, a parlament pedig 2010-ben ratifikálta Dohovor o právach osôb so zdravotným postihnutím (Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény) megnevezéssel. Az Egyezmény átfogó és koherens módon gyűjti egybe a fogyatékos embereket érintő alapvető jogokat. Figyelembe veszi a fogyatékkal élő emberek veleszületett méltóságát, saját döntéshozatalának szabadságát és a személyek függetlenségét. Kiemeli, hogy támogatni kell a fogyatékos személyek teljes és hatékony társadalmi részvételét és befogadását az esélyegyenlőség értelmében.
A fogyatékossággal élő gyermekekkel kapcsolatban kimondja, hogy figyelembe kell venni és tiszteletben tartani a gyermekek formálódó képességeit, identitásuknak megőrzését és jogaikat. A velük kapcsolatos intézkedésekben pedig a gyermekek érdekeit kell szem előtt tartani. Az egyezmény az önálló életvitel és közösségbe való befogadás témájával is foglalkozik: az esélyegyenlőség keretein belül kijelenti, hogy a fogyatékos személynek meg kell adni a segítséget a közösségben való aktív részvételhez és beilleszkedéshez. Számukra is elérhetővé kell tenni minden közösségi szolgáltatást, létesítményt, az ő igényeikhez alakítva. Ezen kívül az egyezmény a megfelelő életszínvonal és szociális védelem biztosításának feltételeit, valamint a politikai életben és közéletben való részvételt is tárgyalja.
(Folytatjuk)
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
A rovat további cikkei
Hangmás
A hallássérült gyerekek sok esetben másnak érezhetik magukat egészséges társaikkal szemben. (Videóval)
2013.2.19.
Ismétlés
Azt mondják, a történelem ismétli önmagát. Vannak helyek, ahol az emberrel megesnek ugyanazok a dolgok.
2012.9.21.
Kint meg bent
Valami annyira furcsa volt. Több zaj, kevesebb zaj. Több zaj, kevesebb zaj.
2012.9.5. 1
A döntés
Két hét próbahordás után ismét a fül-orr-gégészeten ültem, és patthelyzet volt.
2012.8.21. 2 8
Új hangok
Apu hangja olyan, mint egy medvéé, mondtam, pedig sose hallottam még igazi medvét brummogni.
2012.8.8. 1
Dilemma
„Mellékesen megjegyezném...” Törlés. Fejcsóválás. Homlokdörzsölés. „Egyébként hallássérült vagyok."
2012.3.14. 1 13