Ég vele, Tanár Úr!


Angyal Sándor  2010.9.5. 20:25

Búcsú Pomichal Richárd Tanár Úrtól (1951-2010).

Emlékszem, tízéves voltam, amikor bekerültem a Dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvű Gimnázium falai közé. Kisfiúként, akit még szinte az iskolatáska cipelt, nem pedig fordítva. Félénken sandítottam a tőlem több fejjel magasabb diáktársakra. Az első nyolcosztályos gimnázium tanulója lettem. Új iskola, új tanárokkal – utólag bevallom, ijesztő is volt némileg a szituáció. Megismerkedni 33 új gyerekkel és megannyi új tanárral, amikor minden órán más és más oktat – maga volt a rémálom! De ez a rémálom lassan 180 fokos fordulatot vett, és mosollyá változott. Megismerkedtem az új diáktársakkal, majd lassan a tanárokat is megszerettem. A kedvenc tantárgyam az első néhány évben pedig a biológia lett…

Pomichal Richárd tanár úr annyira szépen, érthetően és játékosan magyarázta a növények, állatok és emberek felépítését és szokásait, hogy élvezet volt hallgatni. Ő szerettette meg velem a növényvilágot, aminek eredményeként nem sokkal később növényhatározót vásároltam, és komolyabban kezdtem foglalkozni a botanikával. Imádtam a virágokat, és mikroszkópon keresztül vizsgálni a keresztmetszeteket. Pontosan ezek hatására jelentkeztem biológia-gyakorlatra is, ahol heteken keresztül növényekkel foglalkoztunk. Amikor Pomichal tanár úr megkérdezte, ki szeretne biológia-versenyre jelentkezni, azon nyomban fel is tettem a kezem. Szép eredményt értünk el, sajnos már nem emlékszem a helyezésre, de büszke volt rám a felkészítő tanárom. S én is büszke voltam rá és bátran mondhattam, hogy a kedvenc oktatóm lett. Ahogy teltek az évek sajnos egyre messzebb kerültem a biológia világától, amit a tanár úr sajnált is, de nem tehettem semmit. Évek múltán jobban érdekelt az irodalom, mint a biológia. Az egyetlen tantárgy volt, amelyből jó jegyeim voltak, s ezek szép lassan leromlottak. Kamaszodtam, olvastam, de már szépirodalmi alkotásokat, nem tudományos könyveket. Az elsőben vásárolt növényhatározó is a polcra került és nem is nyitottam ki többé…

Végzős gimnazista koromban már nem is tanultam biológiára. Mikor a tanár úr megtudta, hogy a félévi feleletre sem készültem, nagyon mérges lett és szemrehányóan mondta: „Pedig a kedvenc diákom voltál!” Sosem felejtem el a szavait… Mikor leérettségiztem, magyar szakra jelentkeztem az egyetemre, és a virágokat már csak a vázában néztem, nem a mikroszkóp alatt. De Pomichal tanár úrra még mindig kedvenc tanáromként emlékeztem.

Elteltek az egyetemi évek, szakállt növesztettem. Többször mentem el a tanár úr mellett az utcán kicsiny városunkban és ritkán fogadta köszönésemet. Először azt hittem, talán haragszik rám valamiért. Majd egy alkalommal, idén júniusban, összefutottam vele a Dunaszerdahelyi Élelmiszeripari Szakközépiskola igazgatóságán. Éppen az igazgató úrtól jöttem ki, ő pedig hozzá igyekezett. „Te vagy az Sándor? Meg sem ismertelek! Hallottam, hogy újságíró lettél. Ha valamire szükséged van, hívj fel nyugodtan, ha tudok, segítek!” – mondta és diktálta is a mobilszámát, de közben rohant. Leírtam, de nem voltam biztos benne, hogy helyesen. Hatalmas kő esett le a szívemről, mert tudatosult bennem, hogy nem haragszik rám, csak nem ismert meg a szakáll miatt. Ez valahogy boldogsággal töltött el, mert rájöttem, hogy kedvenc tanárom nem neheztel.

Múlt pénteken találkoztam a feleségével és megkértem, hogy diktálja le nekem a férje számát, mert nem vagyok biztos benne, hogy jól írtam-e le. Készséges volt és azonnal mondta is. Terveztem, hogy felhívom valamikor, mert kíváncsi voltam, hogyan alakult az élete.

Vasárnap hajnalban öngyilkos lett. Nem tudni, miért tette, csak annyi bizonyos, hogy megtörtént. Sajnos nem beszélhetek vele többé, a találkozás elmarad. Nem találtam szavakat, amikor értesültem a halálhíréről. Még most sem hiszem el…

Ötvenkilenc éves volt Pomichal Richárd biológus, tanár, férj és családapa. Nyugodjon békében, Tanár Úr!

Foto: www.ujszo.com



Hozzászólások

erika, 06. 09. 2010 06:40:57
Őszinte részvétem a családnak...
@


A rovat további cikkei

Aranygyűrű: a közönségkedvenc

PR-cikk

Ha van olyan ékszer, ami soha nem fog kimenni a divatból, akkor az biztosan az aranygyűrű.

2020.7.30.   


Hogy a kertünk szép legyen

PR-cikk

Széles termékkínálat az öntözőrendszer webshopban!

2020.7.24.   


3 ok, amiért a festékpatron beszárad

Jó dolog, ha van otthon számítógépünk és az még csodásabb, ha nyomtatót is tudunk vásárolni.

2020.6.29.   


5 ok a tapéta mellett

Mindannyian olyan lakásban szeretnénk élni, ami nem csak otthonos, hanem kényelmes és dizájnos is.

2020.6.23.   


5 ok, hogy könyvelőt alkalmazzunk

Minden vállalkozásnak szüksége van könyvelőre...

2020.6.10.   


Hangulatos mennyezeti világítás

Az otthonunk nemcsak a kényelmünket szolgálja, az is lényeges, hogy jó hangulatot is teremtsen, és jól érezzük magunkat, amikor belépünk az ajtón.

2020.5.13.   


Az ideális bicikli

PR-cikk

A KTM bicikli olyan rendhagyó darab, amelyről még azok is hallottak, akik nem feltétlen vannak oda a bringázásért

2020.5.7.   


Kandallóbetét infó

PR-cikk

Minden, amit a zárt égésterű kandallóbetétről tudni kell!

2020.4.6.  2   


Home office-ban a fél ország

Sajtóhír

A járvány előtt az alkalmazottak alig néhány százaléka dolgozott távmunkában, most ez jelenti a megoldást a dolgozók egészségének megóvása és a működés folytatása érdekében.

2020.3.24.   


Formula 1 - ďalšie rany

Formula 1 dostáva ďalšie rany. V Monaku sa nepôjde, ďalšie dva závody sú odložené...

2020.3.15.   


Barkácsolóknak

PR-cikk

Legyen szó otthoni barkácsolásról, professzionális felhasználásról: egyik esetben sem mindegy, mivel dolgozik a mesterember.

2020.3.10.   


Jelzáloghitel-kisokos

PR-cikk

Mikor és miért érdemes a jelzáloghitelt választanunk?

2020.3.7.