Csodadiéta

Kabók Zita  2012.8.7. 5:26

A legnépszerűbb időszak a diétázok számára a nyár, a bikiniszezon.

Mi, nők, nem vesszük észre, hogy ha legalább annyi energiát fektetnék sportra és a kikapcsolódásra, mint amennyi energiát és pénzt fektetünk a különböző csodadiétákra, már régen lefogytunk volna!

Nagyon szórakoztatónak tartom a különböző őrületdiétákat, amelyekről első ránézésre nyilvánvaló, hogy nem működnek. Nem egyszer találom magam barátnőim vitapartijában, amikor is arról beszélnek, hogy tegnap még ehettek barackot, ma már azonban nem, mert most épp hizlal. Nem tudnak megegyezni, hiszen mindegyik diéta másra épít. Van, amelyik a zöldség fogyasztását korlátozza, van, amelyik az élelmiszer színére alapoz. A vitacsaták azonban mindig úgy fejeződnek be, hogy a lányok mégis megehetik azt, amit éppen a kezükben tartanak. Mert minduntalan arra a diétára hivatkoznak, mely szerint az éppen kiválasztott harapnivaló nem hizlal.

A különböző diéták általában abból állnak, hogy az ember megvesz egy kalóriaszámláló könyvet, mely alapján étkezhet, süthet, főzhet. Majd hetente elmegy egy találkozóra, ahol feljegyzik a súlyát és adnak pár tanácsot, majd mindenkit megkérdeznek, hogy mit evett azon a héten, és mennyi „bűnt” követett el. Igen, bűnt ugyanis a diétában bizonyos számú bűnt is el lehet fogyasztani. Azt, hogy ki mennyi bűnt fogyaszthat, a tanácsadó állapítja meg az alapján, hogy mennyit akar az illető fogyni. Általában napi 10-15 bűnpont a megengedett. Egy pohár bor például 5 bűnpontot ér. Majd a találkozó végén kihirdetik a végeredményt, a nyertest, aki a héten a legtöbbet fogyott. Kiosztanak pár új receptet, amit aztán a fogyni vágyók soha nem készítenek el.

Egy másik, az úgynevezett súlyfigyelő diétának az a lényege, hogy minden étel egy bizonyos számú pontot ér, és a napi limitet nem szabad meghaladni. Persze a szupermarketek polcairól rengeteg ilyen termék vásárolható, megkönnyítve a diétázok dolgát (és vaskosítva a szupermarketek bevételét), hiszen ezek a termékek feltüntetik a pontokat. Ugye, mondanom sem kell, hogy nagy változást még nem láttam a diétázó barátnőim körében. De ők nem adják fel, hiszen a tanácsadó azt mondja: idő kell a fogyáshoz, ezért csak menjenek el a találkozókra (és persze fizessék be a heti díjat), ahol megint elmondhatják majd, hogy mit ettek azon a héten, mennyi bűnnek nem tudnak ellenállni, és hogy megint ráálljanak a mérlegre.

Szórakoztató, nem?

Én mindeközben megeszem a csokit, ha megkívánom, a préselt gyümölcsöt is, ami a pont-diétázóknak egyenesen tilos. Nem fogyasztok fehérkenyeret, nem iszom cukros üdítőket, annál inkább sok zöldséget és fehér húst. Ezen felül hetente párszor elmegyek tornázni. Mert a képlet egyszerű: együnk kevesebbet és mozogjunk többet! Minden olyan titkos csodadiéta, amit ezen felül „árusítanak” csak a haszonról, és nem a fogyásról szól. Amíg azonban, mi, nők, elhisszük, mert el akarjuk hinni, hogy csak így tudunk fogyni, ezek a cégnek jól megélnek majd belőlünk.

Talán be kellene látnunk, hogy számunkra nem is fontos, hogy csontsoványak legyünk! Sokkal inkább azon kéne dolgoznunk, hogy elfogadjuk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk. Be kellene fejeznünk az őrületet, az értelmetlen erőlködést, hogy majd egy csodadiétával lefogyunk. A diétázásra szánt időt fordítsuk inkább a hobbinkra, sportolásra vagy kikapcsolódásra! Bizonyosan többet érünk majd el vele, és a pénztárcánk is vaskosabb marad.

Hozzászólások

@

Küldés