Esős reggelen
Csodaszép idő! Éjjel óta zuhog az eső, már mindent átitatott.
Hűvös van, de cseppet sem fázom. Nézem az embereket. Legtöbbjük szürke vagy fekete ruhát visel. Kicsit kilógok a sorból piros sapkámmal és táskámmal, de nem zavar. Mi több: élvezem! Jó látni egy kis színt a szürkeségben, és az emberek arcát, amint egy futó pillantást vetnek rám. Meglepődnek, egy másodpercig elidőzik tekintetük a bohém, de teljesen hétköznapinak mondható kiegészítőkön, majd folytatják útjukat. Villamosra szállok, és leülök az ablak 
mellé. Nézem, amint a szűnni nem akaró vízáradat mossa Budapest utcáit. Gyönyörű látvány! Órákig nézném, de az ajtók hangosan bezáródnak és már indulunk is.
Imádom az esőt. Ütemesen kopogó hangját az ablakpárkányon, üde, mámorító illatát, nedves, hideg tapintását. Érdemes megfigyelni, hogy ilyenkor minden kicsit elcsendesül. Még a városi forgatag zaja is halkabbnak tűnik. Mindenki magába fordul, elmélázik. Az utasok a villamos ablakán át csöndesen bámulnak kifelé. Néhányan szitkozódnak, amikor felszálláskor nem sikerül összecsukniuk az ernyőt, vagy amikor belelépnek a jármű közepén összegyűlt jókora tócsába. Csodálom az esőt. Van benne valami rendkívüli. Megtisztít, felfrissít, lehűt. Megnyugtat, elcsendesít, feltölt. Energiával, és annyi, de annyi érzelemmel.
Sokan utálják, és azt kívánják, bár örökké sütne a nap. De én nem. Amikor elered az eső, mindig örülök. Akkor is, ha a meleg szobából figyelem a cseppek hullását, és akkor is, ha bőrig ázom. Nem szomorodom el tőle, nem sírok. Csupán hálás vagyok. A természetnek, hogy oly bőkezű és változatos. És az érzékeimnek, hogy annyiféle módon élvezhetem e csodát.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Valakik és tényezők
Ma mindenki valaki akar lenni. Valaki, aki megmondja másoknak, hogy azok mit csináljanak, és azt hogyan tegyék.
2024.4.18.
Szavak
A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.
2024.3.9.
Előjogok
Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.
2023.10.11.
Gondolatok a szabadságról
A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...
2023.9.13.
Jótékonyság
Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.
2023.5.30.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2023.5.16.
Előregyártott jövő
1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…
2023.5.15.
Egy szakítás után
Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.
2023.4.28. 16
Hazudni szabad?
Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?
2023.4.9.
Sokasodó furcsaságok
Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...
2023.3.7.
Szivárványos világbéke
A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.
2023.1.23.