Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet  2022.5.16. 8:48

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

Senki sem tudja pontosan, mi történhetett a történelem hajnalán: a ránk maradt töredékeket ugyanis vagy sokféleképpen magyarázzák a „szakemberek", vagy nem tudjuk értelmezni. Így marad az, hogy semmit sem tudhatunk biztosan.


Állítólag kezdetben – a füstjeleket követően – futárok szállították az információkat, először szóban, üzenetként (tudjuk, ez mit jelent: a címzett egész más információt kap, mint amit a feladó küldött), aztán kőlapokon (elég nehéz lehetett nekik), majd a papirusz feltalálásával már egész könnyen és jól olvashatóan. A hajózásnak is volt egy üzenetátadó, adatforgalmazó feladata is, bár talán, mire célba ért a hír, közben az is rég megváltozott vagy elavult. Kommunikációs forradalmat a távíró, később a telefon megjelenése okozott, így a Föld lakossága egyre szélesebb körben értesülhetett arról, hogy mi történt bolygónk távoli kontinensein.

Május 17-én tartjuk a nemzetközi távközlési napot, annak emlékeztetőjéül, hogy 1865-ben, Párizsban ezen a napon írták alá a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt. Az azóta eltelt időben a Földet teljesen behálózták a látható és láthatatlan információs vezetékek és csatornák. Ma már rögtön értesülünk mindenről, amit történik (és arról is, ami nem), azonnali videókapcsolatot létesíthetünk a távollévő ismerősünkkel, bármely eseményről nyomban tudomást szerezhetünk – és a sztrato(meg egyéb)szférákban mozgó műholdak, meg a különböző kamerák által azt is tudható, ki hol mozog éppen, mit csinál, mit eszik, hova néz...

A múltból megőrzött információk újrakereséséből és újraelemzéséből kiderült, hogy a történelemben semmi sem az volt, aminek látszott. A világ itt van nálunk, mi pedig benne a világban. A rengeteg kapcsolódási lehetőség ellenére viszont soha nem kerültünk még egymástól emberileg olyan távolra, mint éppen a kommunikációs lehetőségek végtelen sorának korában. Észrevettük, hogy minden bennünket körülvévő elektronikus és egyéb láthatatlan hullámos kommunikációs csatorna és mód ellenére egyre magányosabbak vagyunk? Tegyük csak fel a kérdést: halló, van ott valaki? Van...?

Hozzászólások

@

Küldés