Kánikula

Debnárová Eva 2008.7.7. 18:27

Hőség van, és a forróság senkit sem kímél közülünk. De mindegyikünk másként viseli.

Azok, akik imádják a kánikulát, most áradoznak, de valószínűleg ők is rosszul alszanak... Azok viszont, akik inkább a hideget szeretik, teljesen kikészültek és egyfolytában fáradtak.

Nap, mint nap hallhatjuk a felhívást, hogy naponta el kell fogyasztanunk legalább két-három liter folyadékot, leginkább vizet. Meg bírjuk ezt tenni? Például: a dinnye sok vizet tartalmaz. Aki szereti, egyen dinnyét! De ez azt jelentené, hogy naponta meg kéne ennünk egy háromkilósat, nem pedig csak pár szeletet. A kávé dehidratál, egy vagy két csésze tea sem elegendő, a leves is kevés a tányérunkon. Szóval hogyan töltsünk magunkba annyi folyadékot a hőség heteiben, amennyit a szakemberek ajánlanak?

Egyszerűen nem tudom. Úgy próbálom áthidalni a problémát, hogy minden reggel megiszok egy jó nagy pohár tiszta vizet, amit előző este engedtem a csapból. Amikor a munkahelyemre érkezem, megiszom egy pohár forrázott kávét, majd főzök magamnak egy liter zöldteát. Ebédre mindig fogyasztok levest is, majd ismét egy nagy bögre zöldtea következik, és az asztalomon van egy flakon ásványvíz. Csak úgy, az üvegből iszom, nincs kedvem poharakat mosni. Van, amikor elfogy az egész, máskor nem. Nem szoktam annyira szomjas lenni, hogy ezért igyak, de ha nagy a hőség, néha fáj a fejem és zúg a fülem. Ez a annak a jele, hogy az ember kevés folyadékot fogyaszt. Erre a figyelmeztető jelre mindenkinek oda kéne figyelnie! Sok fiatal, de kisgyermek is küszködik a fejfájással, és csak annyi a gond, hogy nem isznak elég vizet.

Nap, mint nap a szemtanúja vagyok annak is, hogy az emberek erről teljesen megfeledkeznek, hiába a sok felhívás a rádióban meg a televízióban. Aztán levertek, nincs kedvük vizet, sem folyadékot inni, végül vesebetegséget kapnak. A vesebetegség nem jelentkezik egyik napról a másikra. Egy-két hónapig is lappanghat, aztán az ember annyira rosszul lesz, hogy azt sem tudja, haldoklik-e vagy már meghalt. Minden porcikája fáj, és a fájdalom egyre hatalmasodik. Az egyik ismerősöm barátja egész éjjel izzad. Most, a forró napokban ez normális, csakhogy ő nem iszik annyit, hogy az elveszített folyadékot pótolja. Vesebetegséget kapott, vesekövei vannak. Azt tanácsoltuk neki, hogy igyon, akár sört is. A sör ugyanis köztudottan „átmossa“ az organizmusunkat, és tisztítja a vese- és húgyvezetékeket. (Persze normális mértékben fogyasztva!) Csakhogy ő nem szereti sem a vizet, sem a sört... És a szomszédasszonyom? Huszonnyolc éves, rosszul lett: eldugultak a húgyutai, a veséje olyanná vált, mint egy fonnyadt körte. Mert ő sem ivott eleget, nem pótolta a hőségben a folyadékveszteséget.

A vesénk megóvására nem is gondolunk. Többnyire csak akkor törődünk vele, mikor már megtörtént a baj. Amikor már komoly fájdalmat okoz!

A rendszeres, megfelelő folyadékfogyasztás biztosítja a vesék működését a megterhelő forróságban is. Ha nem figyelünk oda, könnyen keletkezhet vesekövünk, vagy -homokunk. Mint már említettem, mire észrevesszük, hogy baj van, már késő. Ráment az egészségünk.

Vigyázzunk hát önmagunkra, de figyeljünk másokra is! Idősebb rokonainkra, kisgyermekeinkre egyaránt. Sokféleképpen színesíthetjük a folyadékfogyasztást. Készíthetünk frissítő gyógynövény- vagy gyümölcsteákat, alkoholmentes koktélokat, de a legjobb persze a tiszta ivóvíz. Fogyasszunk hát belőle bőven!

Ugyan jóból is megárt a sok – a vízből viszont sohasem!

Fordította: Póda Erzsébet