M, mint modell
„Sziasztok! Andrea vagyok 16 éves, 175 cm magas és 49 kiló.
Szeretek olvasni, kirándulni és színházba járni. Minden évben elutazom a szüleimmel a tengerre. Nagyon szeretem az állatokat, főképp a kutyákat. Szeretek a társaság középpontjában lenni, és nagy álmom az, hogy fotómodell legyek, és beálljak a világbékéért harcoló lányok soraiba, mert hiszem, hogy együtt könnyebb.”
Ilyen, és ehhez hasonló levelek százai kerülnek minden nap a modellügynökök keze közé, akik pillanatok alatt kihasználják a fiatal, naiv és még 
könnyen manipulálható lányokat.
Álmok, limuzinok, koktélpartik, autók, hotelszobák, gazdag, ám korban lévő, és valamennyire sármos pasasok, kirándulások, repülőgépek és temérdek sok pénz. Röviden és kívülről ilyennek tűnik egy fotómodell élete. Ám a valóság messziről elkerüli a látszatot, és mégis: a szülők habozás nélkül aláírják a szerződést, amellyel nagy valószínűséggel tönkretették az egyetlen, tálcán hordozott gyerkőcük gyerekkorát. Időnap előtt belecsöppentik lányukat a nagybetűs életbe, kamera és fényképezőgép elé dobják, ahol pillanatok alatt félmeztelenre vetkőztetik a még kétcopfos fruskájuk. Ezután már természetesnek és egyértelműnek tűnik a mellimplantáció, zsírleszívás, szemöldöktetoválás – és így tovább, hisz a lista végtelen.
A 21. században már senki nem engedheti meg magának, hogy a csecsebecsésen feldíszített pódium összedőljön. Annál inkább ájuldoznak a csontsovány lányok a kevés és ráadásul kalóriamentes eledeltől, mely jobb esetben gyenge szervezetükbe kerül, vagy épp a klotyóba.
Ezeket az apró részleteket a kezdetek kezdetén senkivel sem közlik. Csak akkor ébred fel a pompázó lány, amikor a férfiak türelmetlenül vadásznak rá, amikor a sok smink és kattogás mögött előbújik a gyerek, akkor esik pánikba, és próbálja magát kimenteni a buliból. De már túl késő...
„Ha jól értettem a szüleid aláírták a szerződést. Töltsd ki ezeket a sorokat, menj a szemben lévő szobába, és kész: fotómodell vagy!”
Kedves szülők. Ez már nem játék...!
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2022.5.16.
Ne féljünk a sétától!
Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.
2022.4.18. 2
Kiforgatott orvosi eskü
Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.
2022.2.1.
Riasztás
Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.
2022.1.10.
Kifordult világ
Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.
2022.1.9.
Megváltásra várva
Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.
2021.12.17.
Felejtés
Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!
2021.12.6.
Üresség
A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját
2021.12.6.
Mese vagy valóság
Hajlamosak vagyunk arra, hogy a meséket ne vegyük komolyan – és ami azt illeti, a modernekre néha könnyedén legyinthetünk is.
2021.11.10.
Menedék
Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...
2021.11.2.