Pozitív igények
Borzasztó dolog történik velünk: téli időszak lévén hideg van!
A meteorológusok és a weboldalaik egyre azzal ijesztgetnek, hogy most már aztán végképp itt a brutális tél, jönnek a mínuszok! Jönnek is: ezen a héten az előrejelzés szerint némely éjszaka akár mínusz kettő fok is várható. Sőt, továbbmerészkednek – az is megeshet, hogy napközben sem emelkedik a hőmérő foka a mínusz fölé!
Borzasztó dolog történik velünk, mit mondjak? Tél van. Január! És mínusz fokok várhatók. Ez valóban különleges. Most folytathatnám azzal, hogy gyermekkoromban minden tél igazán tél volt. A hó derékig, vagy legalábbis térdig ért, és a mínusz miatt még a baromfiudvar itatója is befagyott. Továbbmegyek: még a hízók vályújában is megfagyott a moslék, ha nem tüntették el az állatok megfelelő tempóban. De nem ecsetelem a régi teleket. Ma már más világ van, el kell fogadnom. Ma az a fontos, hogy az ég mindig kék legyen, ne kószáljon rajta egyetlenegy bárányfelhő sem, süssön a nap, és a szél se fújjon. Mert akkor van jó idő, és minekünk az kell. Kit érdekel, hogy a természetnek, a növényeknek egész másra van szüksége. Az ember, az egyén sokkal fontosabb. És mi kell az embernek, az egyénnek? Zavartalan, jó idő, meleg, pozitív élmények. Jaj annak, aki ki meri ejteni a száján, hogy bárcsak esne az eső, vagy ha esik, akkor essen jó sokáig, hadd igya a termőföld kedvére.
Borzasztó dolog történik velünk, bizony! Januárban nemhogy tél lenne, de hideg sincs. A mogyoróbokrok már december vége óta vígan éledeznek, tele vannak hosszú rügyekkel. A hóvirág rég elvirágzott, most épp a jácint zöldell szorgalmasan a kiskertemben, bimbókkal kecsegtetve.
Ám úgy tűnik, nekünk ez kell. Örüljünk, hisz a rügyezés az újjászületést jelképezi. A hideg senkinek se jó. Megfázhatunk, megbetegedhetünk. Nekünk az kell, ami pozitív. Fekete bárány, aki meg meri látni a valóságot a maga pőreségében… Olyan világban élünk, ahol a király meztelenül sétál a főutcán, fel és alá, mi pedig tapsolunk, és ujjongunk, hogy milyen szép a ruhája.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2022.5.16.
Ne féljünk a sétától!
Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.
2022.4.18. 2
Kiforgatott orvosi eskü
Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.
2022.2.1.
Riasztás
Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.
2022.1.10.
Kifordult világ
Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.
2022.1.9.
Megváltásra várva
Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.
2021.12.17.
Felejtés
Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!
2021.12.6.
Üresség
A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját
2021.12.6.
Mese vagy valóság
Hajlamosak vagyunk arra, hogy a meséket ne vegyük komolyan – és ami azt illeti, a modernekre néha könnyedén legyinthetünk is.
2021.11.10.
Menedék
Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...
2021.11.2.