Ünneplés
Pár éve még arról cikkeztünk, miért nem tudjuk a helyén kezelni az év egyes ünnepeit.
A kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején újságíróként annak okait kerestem, hogy (például karácsonykor) miért nem tudnak ünnepelni az emberek. Munkatársaimmal arra ösztönöztük az olvasókat, hogy tegyék le a fakanalat és a szerszámosládát, és adják meg a módját az ünneplésnek. Úgy látszik, hatékony volt az a pár cikk – manapság ünneplésből igazán nincs hiány tájainkon! És, hogy mennyire megfogadták az egyes olvasók a tanácsot, és mennyire előrelátóak voltak: ma már a gyerekeik ünnepelnek a leggyakrabban.
Ismerősöm második osztályos kislánya akár határidőnaplót is nyithatna, hogy számon tudja tartani azt a rengeteg sok bulit, amire hivatalos. Az első osztályt befejezve, már egész nyáron, hetente járt gyermekzsúrokra: medencés-pancsolós vagy virslisütő kerti partira, szabadidőparkos gyerekbulira, folyóparti bográcspartira... és még folytathatnám. Az iskola beköszöntével sem változott a helyzet, talán csak annyival, hogy a bulik háznál, kávéházban, étteremben zajlanak tovább. Minden hétre jut legalább egy gyerekzsúr. Kittyke, Vikike, Emma, Dórika, Vaneszka, Kyra, Tina, Hanna, Anna, Kevinke, Dávid, Ádám, Bence, Máté, Dominik névnapja vagy hatodik, hetedik, nyolcadik... születésnapja. Ne higgyük, hogy egyszerű a dolog, és „belépőnek” elég egy szelet csoki, vendégvárónak mogyoró, chips, cukorka, ásványvíz vagy tea. Nem, nem! Frappáns ajándék kell, és minden szülő ismeri a minimális értékhatárt, ami nem öt eurónál kezdődik. A szendvics már nincs divatban, helyette a pizza az első számú menő, ami házhoz szállítva érkezik. Van forró csoki, alkoholmentes koktél, frappé, kóla és sokféle üdítő. És a különleges díszítés sem maradhat el – a partikellékek: színes lufik, konfettik, boák, csitt-csattok, mennyezeti dekorációk.
Ismerősöm második osztályos lánya múltkor kijelentette, nem akar buliba menni, mert rettenetesen unja már azt a sok ünneplést.
Hát itt tartunk most ünneplés-ügyben.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Szavak
A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.
2024.3.9.
Előjogok
Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.
2023.10.11.
Gondolatok a szabadságról
A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...
2023.9.13.
Jótékonyság
Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.
2023.5.30.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2023.5.16.
Előregyártott jövő
1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…
2023.5.15.
Egy szakítás után
Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.
2023.4.28. 16
Hazudni szabad?
Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?
2023.4.9.
Sokasodó furcsaságok
Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...
2023.3.7.
Szivárványos világbéke
A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.
2023.1.23.
Advent van
Már most tengernyi szeretetről szóló, giccses idézettel találkozhatunk karácsony kapcsán, főleg a közösségi oldalakon.
2022.12.2.