Valakik és tényezők
Ma mindenki valaki akar lenni. Valaki, aki megmondja másoknak, hogy azok mit csináljanak, és azt hogyan tegyék.
Valaki, akire felnéznek, akit követnek, akiért rajonganak. Csakhogy manapság annyi már a valaki, hogy nehéz közöttük eligazodni. Nehéz megérteni, egy illető éppen mitől lett valakivé, holott igazán semmitől sem különleges, üzenetei, tanácsai üresen kongó frázisok. Persze mindegyik valaki megtalálja azért a hasonszőrűeket, akik számára az ő semmitmondó gondolataik (?) lesznek az útmutatók. Amely gondolatok általában az internet gyűjtőoldalairól származnak, s idézetekként ezerszer visszaköszönnek ránk a közösségi oldalakról. Az áhítozó léleknek azonban ideig-óráig megadják a vigasz illúzióját.
Ma mindenki tényező akar lenni. Tényező, aki útmutatást ad abban, milyen zoknit viseljünk, arra milyen cipőt húzzunk, hova tegyük a komódot, és afölé mit akasszunk. Olyan tényező, amit a közösségi oldalon emlegetnek, de a valóságban igazán nem is létezik. Azoknak, akik tényezők szeretnének lenni, az, hogy a virtuális térben „szóba kerülnek”, elemi erővel hat az egójukra. Onnantól kezdve pedig azt hiszik, olyan tényezővé váltak, amely befolyásolja mások életét, vagy a világ történéseit.
A valakik és a tényezők azonban egyáltalán semmilyen hatással nincsenek a fontos folyamatokra. Még csak embertársaik életére sem. Mert ez egész valakiség és tényezőség csupán egy olyan közegben zajlik, amely merő illúzió, aminek semmi köze a valósághoz, és sehol máshol nem zajlik, csak egy megfoghatatlan térben. Az életünk még akkor sem a világhálón zajlik, ha megmagyarázhatatlan módon ragaszkodunk ahhoz, hogy azok vagyunk, akivé magunkat hazudjuk.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Szavak
A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.
2024.3.9.
Előjogok
Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.
2023.10.11.
Gondolatok a szabadságról
A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...
2023.9.13.
Jótékonyság
Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.
2023.5.30.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2023.5.16.
Előregyártott jövő
1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…
2023.5.15.
Egy szakítás után
Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.
2023.4.28. 16
Hazudni szabad?
Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?
2023.4.9.
Sokasodó furcsaságok
Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...
2023.3.7.
Szivárványos világbéke
A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.
2023.1.23.
Ünneplés
Pár éve még arról cikkeztünk, miért nem tudjuk a helyén kezelni az év egyes ünnepeit.
2022.12.11. 6