Megmozdult!

Fülöp Éva  2005.2.8. 8:21

Milyen lehet az érzés, amikor a baba elkezd mozogni a mamája hasijában? -- töpreng magában a kismamanapló írója.

A magzat természetesen sokkal előbb kezd mozogni, mint azt a mamája észrevenné. Hogyan fogom tudni, hogy „azt” a mozgást érzem? Elég sokáig foglalkoztatott ez a kérdés.

Aztán az ötödik hónapban bekövetkezett – legalábbis nálam ekkor. Olyan érzés volt, mint a „hangyazsongás”, kis bizsergést éreztem. Mintha egy kis kukacocska közlekedett volna a pocakomban ide-oda. Úgy hívtam őt, hogy kis betolakodó. Boldog voltam minden kis mocorgásától, hosszú órákat töltöttem esténként azzal, hogy a hasimra tettem a kezemet, úgy vártam a nagy pillanatra, amikor a pici megmozdult bennem.

Rájöttünk arra is, hogy az apukája keze nyugtatóan hat a babára – amint rátette a kezét a hasamra, a babuci abbahagyta a mozgást, nem rugdosott tovább. Sokat simogattam a hasam, hogy a kicsi érezze, mennyire szeretem, és vele vagyok. Beszéltem hozzá, hogy szépen növekedjen, hogy vidám legyen és egészséges. Ahogy gyarapodott, egyre érezhetőbbek és látványosabbak lettek a mozdulatai. Késő este, úgy tizenegy körül, volt a legmozgékonyabb – amikor fáradtan lefeküdtem az ágyba, és olvasni kezdtem. Az utolsó trimeszterben a mi kisbabánk már fejjel lefelé fordult, lábacskái a bordáim között voltak, a jobb oldalamon. Ezt egyértelműen egy ebéd alkalmával sikerült megtapasztalnom. Egy pizzériában ültünk épp a férjemmel, és ettünk. Egyszercsak akkora rúgást kaptam a bordámba, hogy szinte elfelejtettem levegőt venni – a meglepetéstől. Ettől kezdve azt játszottuk, hogy amikor a pici kinyomta a lábacskáit, én gyengéden visszanyomtam, vagy kopogtattam neki.

A pici másik kedvenc foglalatossága az volt, hogy kinyomta a popsiját. A köldökömtől balra egyszercsak megjelent egy nagy kemény dombocska, és én simogattam, és beszéltem hozzá, hogy legyen szíves, húzza be a popóját, mert az anyucija az aszimmetrikus pocakjával elég nevetséges látványt nyújt… A kellemetlenebb dolgok közé tartozott, amikor a babuci a húgyhólyagomra támaszkodott, de valamennyi történés örömöt okozott számomra.
Néhányszor megdagadt a lábam, de ezt is ki lehetett bírni.

Hozzászólások

@

Küldés