Az albánok magyar királynéja (2)

Cseh Gizella 2010.3.3. 13:08

Albánia egyetlen királynéja egy magyar grófnő, Apponyi Geraldine (1915–2002) volt.

A II. világháború után Albániában kikiáltották az Albán Népköztársaságot, így ekkor sem térhettek haza. Zogu 1946 januárjában formálisan is lemondott az albán trónról, majd rá egy hónapra Farouk egyiptomi király meghívására családjával együtt Alexandriába költözött. 1953-ban, amikor megbukott az egyiptomi monarchia, Zogu egy szívroham következtében éppen ágyhoz kötött volt, úgyhogy csak két év után tudtak az államcsínnyel hatalomra jutott Nasser ezredes Egyiptomából a franciaországi Cannes-ba, majd Párizsba költözni.

I. Zogu exkirály 1961. április 9-én halt meg, majd a párizsi Thiais temetőben helyezték örök nyugalomra. Férje halála után az özvegy királyné Spanyolországban vásárolt birtokot, ahol a család 1979-ig, Spanyolországból való kiutasításukig élt. A távozás után a család egészen 2002 közepéig a Dél-afrikai Köztársaságban élt, miután a dél-afrikai kormánytól diplomáciai mentességet kaptak. Leka herceg Johannesburgban kereskedőházat alapított.

Az ifjú I. Lekát még az édesapja nevezte ki örökösének. Ennek megfelelően apja halála után szinte azonnal, 1961. április 15-én a párizsi Bristol Szállóban Albánia királyává nyilvánította magát. Leka egyébként az Alexandriában megkezdett középiskolai tanulmányait egy svájci gimnáziumban fejezte be, majd az angliai Sandhurst Királyi Katonai Akadémián szerzett tiszti rendfokozatot. Ezek után a párizsi Sorbonne-on közgazdasági tanulmányokat folytatott. 1975-ben vette feleségül a nála két évvel fiatalabb ausztrál Susan Barbara Cullen-Wardot. Egyetlen fiuk, II. Leka koronaherceg 1982-ben, Dél-Afrikában született. 8)

Leka herceg születése óta először, 1993-ban a demokratikus átmenetet követően lépett először albán földre, hogy egy a monarchia restaurációjáról szóló népszavazás megtartását szorgalmazza. Egyúttal bejelentette: pozitív eredmény esetén hajlandó az albánok élére állva elfoglalni a királyi trónt, és a jugoszláviai albánlakta területeket (Koszovó, Nyugat-Macedónia) integrálni fogja Albániába. A hatóságok azonban nehezményezték, hogy Leka egy maga gyártotta, „Albán Királyság” felirattal ellátott útlevéllel lépett az ország területére. Miután a trónkövetelő nem volt hajlandó egyszerű állampolgárként alávetni magát a hatósági intézkedésnek, huszonnégy órán belül kitoloncolták az országból.

1997. április 13-án Leka visszatért Albániába, és ismét az ország államformájáról, pontosabban a monarchia visszaállításáról szóló referendum kiírását kezdeményezte. Elképzelését Sali Berisha köztársasági elnök és a parlamenti pártok is támogatták, így végül a június 29-i parlamenti szavazás alkalmával az albán választópolgárok véleményt nyilváníthattak a monarchia kérdésében is. A Leka-féle monarchista szervezet, a Törvényességi Mozgalom Pártja (Partia Lëvizja e Legalitetit, PLL) előrejelzései szerint a szavazás során nagy többségben voltak a monarchia támogatói az albánok, de még a szocialista szavazók körében is. A közzétett eredmények szerint ezzel szemben a leadott érvényes szavazatok mindössze 33,26%-a támogatta a királyság visszaállítását. A PLL választási csalást kiáltott, a trónörökös pedig csalódottan hagyta el az országot, és mind a mai napig nem fogadta el a döntést.

2002. június 15-én az albán királyi család sajtóhivatala bejelentette, hogy az albán nemzetgyűlés hívására a királyi család visszatérhet Albániába. Ily módon Apponyi Geraldine még ugyanazon hónapban fiával, menyével és egyetlen unokájával együtt hazatért. Az anyakirálynét augusztusban egy francia kórházban ápolták tüdőproblémával, amelyet az orvosok szerint a dél-afrikai fennsíkról Tiranába való költözése okozott. A királyné, „Magyarország fehér rózsája”, ahogy a szkipetárok földjén Geraldine-t mindig is nevezték, 2002. október 22-én hunyt el egy tiranai kórházban, szívroham következtében. A tiranai Szent Péter székesegyházban vettek tőle örök búcsút, katolikus szertartás szerint.9) Sírja a tiranai Sharra temetőben, a kiemelt személyiségek számára elkülönített parcellában található. Sírkövének felirata egyszerű és sokatmondó: „Mbretëresha Geraldine”. 10)

2004-ben a mindössze háromtagúra zsugorodott albán királyi családot újabb megpróbáltatás érte, ez év nyarán Geraldine menye, Susan is elhalálozott. Őt is Tiranában temették el, közvetlenül anyósa sírja mellé.

2006-ban az albán parlament döntése alapján a Zogu család visszakapta a tiranai királyi kastélyt és a durresi nyaralót. Az uralkodócsaládot pedig immár egyetlen törvényes utódként képviselő ifjabb (II.) Leka albán koronaherceget pedig – a Zogu család méltó képviselőjeként – 2007 augusztusában az albán kormány a külügyminiszter politikai tanácsadójának nevezte ki. És itt immár valóban elkezdődhet az albán uralkodócsalád „ténylegesen” albániai története, lévén az ifjú Leka párja a legismertebb kortárs albán művésznő, Elia Zaharia.

És most hogy immár – a királyné magyar mivoltán túlmenően – némiképp mégis hazatérjünk: a kelet-európai rendszerváltás után az exkirályné többször tervbe vette, hogy hazalátogat Magyarországra, ám ez az elképzelés végül mégsem valósult meg. Ennek ellenére Kelet-Európával, Magyarországgal és Szlovákiával való rendszeres kapcsolatát élete végéig megőrizte.

Ennek bizonyítékaként fogadta például 1997-ben Osskó Judit riporter–rendezőt és stábját, amely interjúsorozat nyomán készült el az Apponyi Geraldine, Albánia királynéja című, 37 perc időtartamú portréfilm a szkipetár uralkodófeleségről és izgalmakban bővelkedő életéről.

Ugyanez a kapcsolattartási szándék vonatkozik Apponyi Geraldine családja ősi otthonára, a mai Szlovákia területén található Nagyappony községre is, ahol gyermek- és ifjúkorában sokat tartózkodott, és amelyet valóban nem felejtett el. 11) Ezt bizonyítja az a levél, amelyet Appony község múzeumának küldött, és amelyben a következőket írta: „Megtisztelve érzem magam, hogy az apponyi vagyon a berendezett múzeumban továbbél. Elveszítettem a kapcsolatot a régi hazámmal. Emlékszem a falura és nagyon sok szép kép él bennem a csodálatos könyvtárról. Imádom az önök országát és annak csodálatos tájait: a nyugodt hegyeket, a folyókat és tavakat. Az egyetlen olyan helyként maradt meg bennem Szlovákia, amelyet szerettem...” 12)

A magyar grófnő az albán királyság tisztelt és szeretett uralkodónéjaként is valódi européer értékeket képviselt, nem feledkezve meg szülő-, valamint választott hazája értékeinek és hagyományainak egy életen át vállalt méltó képviseletéről, ugyanakkor azonban egy kozmopolita életstílust követve mindenkor a világ, közte a magyar és az albán kapcsolatok jobbításának érdekében tevékenykedett és fáradozott.

Emlékét nemcsak az albán közösség, de Közép-Európa, közte Magyarország és Szlovákia is egyaránt tisztelettel övezi és őrzi.

Jegyzetek:
8) Teljes néven: Leka Anwar Zog Reza Baudouin Msiziwe Zogu
9) Geraldine királynénak – férje döntése nyomán – soha nem kellett felvennie a muszlim vallást, római katolikus hitét mindig is gyakorolhatta.
10) „Geraldine királyné”
11) Az albán királyné családjának az ősei ebben a Nyitra vármegyei községben éltek. Az Apponyi család első ismert őse Vörös Tamás csejtei várnagy volt, aki Győr vármegyéből Nyitrába költözött és Appony várára királyi adományt kapott. Vörös Tamás 1344-ben és 1346-ban követ volt Avignonban, a pápai udvarnál, s az ő fia, Miklós viselte elsőként az Apponyi nevet. Az albán királyi rokonság még élő magyar családjai között van a Batthyány, az Erdődy, a Forgách, a Perényi, a Nádasdy és a Sztáray család. A kihalt családok között kell megemlíteni a Balassa, a Báthory, a Frangepán, a Thököly és a Wesselényi famíliát és olyan történelmi hírességeket, mint Thurzó György nádor és Zrínyi Miklós, a szigetvári hős.
12) Geraldine királyné levelét megtalálhatjuk Peter Králik Appony története (História Oponíc) című könyvében.