Kanizsay Orsolya

Cseh Gizella 2011.2.15. 8:24

Korán árvaságra jutott, férjhez ment, s fiatalon maga igazgatta a birtokaikat.

„Szerelmetes Orsikám...” Ezekkel a szavakkal kezdi Kőszegi Imre ifjúsági író fiatal lányoknak szóló, 1984-ben megjelent regényét.

Orsika nem más, mint Kanizsay Dorottya nagyasszonynak, a mohácsi gyásztér temető nagyasszonyának unokahúga, Kanizsai (Kanizsay) Orsolya (1521–1571) magyar főúrnő, Kanizsai László és Bélteki Drágffy Anna leánya.

A fiatal lány korán, 1526-ban jutott árvaságra, apja halála után Szapolyai János 1532-ben fiúsította. 1535-ben, tizennégy éves korában óriási vagyon örököseként vette őt feleségül Nádasdy Tamás, egy szegény királyi titoknok, a később nádor, akinek „szerelmes Orsikámmal” való levélváltását Nádasdy Tamás nádor családi levelezése címen 1882-ben adta ki Károlyi Árpád és Szalay József, amely személyes vonatkozásain túl egyben értékes kortörténeti dokumentumnak is bizonyult.

Nádasdy, a művelt férfi Parnasszust, magyar Wartburgot szeretett volna teremteni Sárvárból, de a király hívására el kell hagynia otthonát, terveit, hitvesét. Férje hivatali távollétei alatt a még szinte gyerek asszonyka ragadta magához a nemes feladatot; sárvári várukból maga igazgatta birtokaikat, amelyben gyakori betegségei sem akadályozták meg. Korának egyik legműveltebb asszonyává vált; írt, olvasott, támogatta a reformáció és a magyar nyelv terjesztését, ismerőseivel kiterjedt levelezést folytatott. Zala vármegye sok családjához fűzte familiárisi vagy rokoni kapcsolat. Ismert kertész hírében állott. Mindemellett tudósokat gyűjtött udvarába, köztük Sylvester Jánost és Dévai Bíró Mátyást, létrehozta a sárszigeti nyomdát. Buda elvesztésekor, 1541-ben pedig Orsika tette le a nemzet asztalára az első Magyarországon nyomtatott, teljesen magyar nyelvű könyvet, az Új Testamentumot.

Nádasdy Tamás és Kanizsay Orsika házasságából későn, 1555-ben született meg egyetlen fiuk, a „fekete bég” néven ismert hadvezér, Báthory Erzsébet későbbi férje, Nádasdy Ferenc.

Kanizsay Orsolya a nagy nádor özvegyeként hunyt el Sárváron 1571-ben, s vele együtt kihalt a történelmi Kanizsai család is.