Pekry Polixéna

Cseh Gizella 2011.6.28. 3:38

Pekry Polixéna (?–1746) a gondolkodó magyar főúri hölgyek sorát gyarapítja.

Anyja nem volt más, mint Petrőczy Kata Szidónia, az első jelentős magyar barokk költőnő. Pekry Polixéna leánya volt Daniel Polixéna, a „Magyar Minerva”, dédunokája pedig nem más, mint ifj. Wesselényi Miklós, az „árvízi hajós”.

Pekry Polixéna 1709-ben kötött házasságot idősebb báró Daniel Istvánnal, Udvarhelyszék későbbi főkirálybírájával, akivel Vargyasra költöztek. A két fiatal találkozása, házassága nem volt a véletlen műve. Daniel István Pekry Lőrinc oldalán harcolt a kuruc szabadságharcban, s alkalma volt megismerni a gróf családját és leányait. A fiatal Polixéna anyjával és testvéreivel együtt szenvedte végig a fogságot, a bujdosást, gondozta gyógyíthatatlan anyját, majd állt annak koporsója mellett. A sok nehézség felkészítette az életre, kötelességtudó felnőtté lett. Ezt értékelte a fiatal székely nemes, mikor feleségül kérte. E frigyből több gyermek született, ugyanakkor a grófnő egész életében férjének megbecsült párja volt.

Pekry Polixéna több nyelvet beszélő, művelt nagyasszony volt, aki ennek ellenére szerény körülmények között élt. Férje Udvarhelyszék főbírájává való kinevezése ügyében is maga tett; 1745-ben ez ügyben Bécsben időzött, férjével és fiával egyetemben. Öt hónapig tartó ausztriai tartózkodásáról a nagyasszony Bécsi diáriuma tájékoztat. A napló több szempontból is fontos; megismerhető belőle a Burg élete és Mária Terézia közvetlen kapcsolata alattvalóival. Másrészt Pekry Polixéna jellemére, lelkületére is rávilágít a mód, ahogy józanságával és mértéktartásával sokallta a bécsi életformát.

A császárvárosi tartózkodás meghozta eredményét; idősebb báró Daniel István elnyerte az udvarhelyszéki főkirálybíró rangját. A kinevezési ünnepség után rövidesen, 1746 márciusában elhunyt Pekry Polixéna. Elveiről, gondolkodásmódjáról mindennél hívebben beszél leányának, Daniel Polixénának neveltetése, az a tisztség, hogy korabeli erdélyi közélet legműveltebb tudományos képzettségű asszonyaként tartották számon.