A vágyak felébredtek…

Nagy Erika 2008.5.15. 19:53

Igaz, tiszta barátság nő és férfi között? Ritka, mint a fehér holló...

Barátság férfi és nő között? Nehéz kérdés, elgondolkodtató téma és nem is lehet teljes bizonyossággal megválaszolni. Egy biztos, ritka, mint a fehér holló.

A barátság sokszor többet jelent egy elhamarkodott kapcsolatnál, bár való igaz, ritka, hogy két ember egymás iránt érdeklődik, és nem a nőt, vagy a férfit látják a másikban.

Nem állítom, hogy nem létezhet az ellentétes nemek között őszinteségen alapuló barátságok beszélgetésekkel, kedves szavakkal, de szerintem egy kis flört mindig keveredhet az érzések közé. Ez talán természetes is, de ez még nem jelenti azt, hogy többet éreznek barátságnál. Vagy mégis, csak maguknak sem vallják be? Csak játszanak, mert úgy gondolják, hogy nincs tétje a dolognak? Itt viszont felmerül a kérdés: meddig lehet eltitkolni az érzelmeket?

Tibi és Kati hosszú évekig voltak barátok, de olyanok, akik a nap huszonnégy órájában számíthattak egymásra, és soha meg sem fordult a fejükben az, hogy „kikezdjenek” egymással. A testiség egy igaz baráti ölelésben, ártatlan pusziban merült ki. Később mindketten párra leltek, de az otthoni kölcsönös bizalom hiánya egyre jobban növelte barátságuk szilárdságát. Hasonló volt az érdeklődésük, az ízlésük, nem szégyellték gyengeségüket, sebezhetőségüket, nem voltak titkaik, mindent megbeszéltek. Semmit sem sepertek a szőnyeg alá, s a miértek miértjeit is megbeszélték. Szerették egymást, de ebben a szeretetben nem vágyak, érzelmek, hanem érzések, megértés és tisztelet volt. Évek teltek így el, mígnem egy szép napon, mikor a fiú a lányt vigasztalta mélységes bánatában, megtörtént az, ami egy új érzés kezdetét jelentette. A szenvedélyes éjszaka után azonban minden megváltozott. Bujkáltak egymás elől, nem mertek szembenézni tettük következményével. Egyet azonban biztosan tudtak, ez már több mint barátság. Küzdöttek, de rájöttek, nem érdemes. Mindez három éve történt. Boldogok, azóta is. Tavaly ikreik születtek, két aranyos kislány.

Piri és Zoli az első pillantásra egymásba szerettek. Viharos, se veled, se nélküled kapcsolat volt az övék. Öt évig tartott, ma a legjobb barátok. Azt vallják, ha nem lett volna közöttük testi kapcsolat, ma kizárt, hogy barátok lehetnének, mert törvényszerű, hogy előbb vagy utóbb a vágyak felébrednek. Ma mindketten családban élnek, és a két család jó kapcsolatot ápol egymással. Nincs féltékenykedés, alaptalan vádaskodás. Csak tiszta, önzetlen barátság. Bár én ebben nem hiszek teljesen... De ez már az én problémám.

Két példa: az egyik barátságból született szerelem, a másik pedig szerelemből született barátság, ahol a tűz már kihunyt, tehát az új társnak nem kell attól tartania, hogy „ez több, mint barátság“.

Bár ki tudja! Az ördög nem alszik...