Szeret, nem szeret

Nagy Erika  2016.6.8. 1:55

Rengeteg a házassági válság, így gyakran a válás is a környezetünkben.

Ritka az olyan, hogy válunk békében, barátságban, ami érthető is, hiszen a felgyülemlett sérelmek gyakran gyűlöletet szülnek.

Rozi húsz évig abban a hitben élt, hogy velük minden rendben. Bár azt azért érezte, hogy nem lángol már a szerelem, hogy a gyerekek születése után a szeretet ugyan maradt, de langyosabb lett a szerelmi élet, a tűz már nem lobogott úgy, mint régen. Az asszonyt lekötötte a gyerekek nevelése, ezért nem is nagyon törődött ezzel. Gondolta: ilyenkor ez természetes.


Majd robbant a bomba. A csendes, magányt szerető férfi egy szép napon megismerkedett egy nővel. Az interneten. Majd egy-két találkozás elég volt ahhoz, hogy a hűtlen férj eldöntse, felrúg mindent, új életet kezd egy fiatalabb, gyermekes nővel. Ráadásul ezért a kapcsolatért még az országot is elhagyta. Rozi csak nézett maga elé, szóhoz sem jutott, amikor szembesült a valósággal. Nem ordítozott, nem kiabált. Még csak sírni sem sírt. Leült Zolival és higgadtan beszélgettek. Az asszony nem marasztalta, úgy érezte, felesleges. Csak figyelmeztette, jól gondolja meg, mert ha fejest ugrik az ismeretlenbe, egy idő után azt veheti majd észre, hogy se családja, se barátja. Zoli biztos volt érzéseiben, s elköltözött. Azért előtte megjegyezte, hogy szüksége van pénzre, kéri a lakás árának a felét. Rozi hajthatatlan volt, nem adta el fejük felől a hajlékot. Azt már nem, soha! Nem lesz földönfutó, ott voltak vele a gyerekek, akik igaz, hogy időközben felnőttek, de még nem alapítottak családot.

Rozi nem zárkózott el egy új kapcsolattól, bár sokat nem tett érte. Nem akarta minden áron. Egy nap azonban találkozott valakivel, aki kedves volt hozzá, de nem fűzött nagy reményeket az új kapcsolathoz. Ismerkedtek, szép lassan, megfontoltan. A férfinak is volt egy válása, meg egy gyermeke. Öt éve történt, azóta is együtt vannak. Igaz, megtartották függetlenségüket, máig nem költöztek össze.

Zoli addig rágta Rozi fülét a hivatalos válás után, hogy kell neki a pénz, hogy nem volt mit tenni, időközben a lakást eladták. Az asszony, aki mindig két munkahelyen dolgozott, albérletbe ment, a férfi pedig befektette a pénzét. Az új asszony ügyes volt, rávette, hogy újítsák fel a házát, ami csak az övé volt, mivel nagyon is ráfért már a tatarozás. A ház szép lett, a kapcsolat pedig egy csapásra kihűlt. Legalább is az asszony részéről. Elérte, amit akart, többé Zolira semmi szüksége nem volt.

A rászedett férfi hazaköltözött a szüleihez, se pénze, se szerelme. Elmúlt ötvenéves.

Hozzászólások

@

Küldés