Illúzió

Kovács Andrea 2012.1.15. 6:44

Illúzió, Mikor és Bordaketrec -- a szerző további versei.

Illúzió

Dallam lennél
- dúdolnálak,
ötlet lennél
- fontolnálak,
álom lennél
- álmodnálak
hűs mezőnek,
napsugárnak.

Kenyér lennél
- megszegnélek,
bohóc lennél
- nevetnélek,
ingem lennél
-f elvennélek,
beléd bújnék,
ölelnélek.

Tónak tükrén
csilloghatnál,
ezer ízzel
jóllakatnál,
hajnalonta
betakarnál.
Kincsed lennék
- szétszórhatnál.

Mikor

Mikor nyújtottam a kezem,
te nem fogtad meg.
Mikor pár jó szót vártam,
te leszegted fejed.
Hiába vártam napokon át
egy rövidke üzenetet,
kedvére rángatott a világ,
s te hagytad, hadd tépjenek.

Tudom, kár tőled ennél többet várni,
hogy törődj velem, védelmezz vagy bármi.
De a legvégén egymagad fogsz állni.
Elmegyek - és késő lesz megbánni.

Bordaketrec

Úgy csapong szívem
a bordaketrecben,
mint vesztét érző,
szárnyon lőtt madár,
fogytán van az élet,
semmire sem elég
az óra ketyeg...
az időm lejár.
Két kézzel osztanám,
magamból kiadnám
a feltorlódott
kusza érzéseket.
De számat befogja a sors,
nyakamhoz kést szorít,
gonoszul suttogja:
nem lehet...
nem lehet...