Kiállítás
Minden vasárnapi versnek örülünk és örömmel mutatjuk meg olvasóinknak.
Egyedül maradtam a terem közepén, na nem a közepén
talán a közepe táján, a parkettben elrejtve,
és nem egészen egyedül, ha a kopott ajtók mögül
vadludak szárnyveréseit hallom.
Kihoztam magammal a tükröt, hogy zavartalanul
figyelhessem a hátam közti csigolyák kontúrjait.
Hasznom rég semmi. Azért tartanak, hogy
alkalmanként megcsodálhassanak és feltegyenek,
nehogy hangosan tűrjem az ecsetvonások durva érzékét,
vagy ugyanitt éjszakánként néha belemondjam
az esőbe: a vászon teli.
A ködös, hajnali buszmegállóban,
falu határában,
kanapén túl,
napraforgóföld mellett,
cigicsikkek alján
állok.
Ez nem igazgyöngy a számban,
ez nyugtató.
A kép egyre jobban halványodik.
Fodrozódó részeit
károsodás fenyegeti
Ne haragudj, ideadnád ezt a képet?
Nem, inkább a másikat. Köszönöm.
Amúgy lényegetlen, mert kidobom.
Ez nem egy nyugtató a számban,
Ez igazgyöngy.
Tedd a képet a falra, amíg
magamra gombolom a kontrasztok fájdalmait.
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
Haikuvariációk nyárra
Most kezdődik csak igazán a nyár! Mi másról is szólhatna vasárnapi versünk?
2022.6.26.
Kiszámíthatatlan szerelem
Vasárnapi versük témája ismerős: és így nyár vége felé is megtörténhet velünk.
2021.8.22.
Mozaikok
A jó vers igenis hiánycikk. Úgyhogy boldogok vagyunk, ha meg-megoszthatunk egy-egy vasárnapi lírát.
2021.7.31.
A rovat további cikkei
Álomkatedrális
Vasárnapi versünk sokkal mélyebb üzenetet takar, mint első olvasatra gondolnánk. Fejtsük meg!
2024.7.20.
Tévelygő
Vasárnapi versünk, mert a világ egyre változik, és olyasmiket kavar fel az információáradat, amik mindenkit megdöbbentenek.
2024.3.16.
Fuss!
Vasárnap a pihenés és a vers napja nálunk, ám a mai vers futásra biztat. Olvassuk el, miféle futásra!
2023.6.25.