Tapasztalat

Benkő Géza 2013.6.30. 4:53

Három vers egy hétvégére.

Tapasztalat

Durva, hogy öregszik az ember
tapasztalata, mint a tenger
lázadni halál ellen nem mer már, minek
elmondani bajait
kinek
mellében nyomás
hideg
környezetével
rideg
mosolyt arcára csak ideg,
ha csal
az is fancsal,
kancsal módra látja világát
nem mormolja már imáját
csak cipeli halálig igáját,
s ha majd lekerül válláról
gondolom visszanéz halálos ágyáról
elméláz tán cseppet
vetett-e keresztet
vagy keresi magában a szentet
örökségre kegyeltet,
nem vár már fegyelmet magától sem mástól
csak kegyes homlokcsókot a haláltól.

Modern világ

Laptopom lemerül lassan
mindjárt vége van, nyugtázom halkan
hamarosan minden eldől
nézek ki magamból
a testetlenből
lélekgazda voltom csak tetovált árnyék
buta kis játék
hazudok és elhiszem
mindenből kisemmizem
magam magam
csak ülök most is tanácstalan

Laptopom lemerül lassan
voltam buta férj, primadonna, vidéki tanító, morcos-goromba betyár
voltam őrnagy meg tizedes, Orgon, Lucky, Ripafratta
nem volt rám kiemelt helyár
elmúlt mind
képek ha maradtak
tudtam a titkot vizet hogy fakasszak kőből
mosolyt hogy csaljak elő nőből
nem féltem fedett sem fedetlen főtől
az erő veled van
nem féltem az erőtől

Laptopom lemerül lassan
egyszer meghal teljesen,
mint mindaz ki voltam velem
hova lesz minden, mi elmúlt, mi emlék?
megmarad mint virtuális tajték gigabájt-tengeren?
ha meghal a laptopom, mi lesz majd velem?

Kamasz-szerelemblues

Fáraszt a vihar,
Húsz éve tart,
Egykori énem,
Téged akart.
Szerettél engem,
Gondoltam én,
Téged szeretlek,
Volt rá remény.
Beléd öregszem,
Nem vagy velem,
Nélküled élem
Az életem.
Máshoz csapódtál,
Jó volt vele.
Meg sem kérdezted,
Szeretlek-e.
Villámlik néha
És mennydörög.
Istennő voltál,
Szent és örök.
Lámpám eloltom
Maradj velem,
Hadd higgyem itt van
A szerelem.
Elalszom lassan...
S nem ébredek
Talán a mennyben
Véled kelek.