Csodára várva


Benkő Géza  2014.1.26. 3:05

Megszólal a hétvégi líránk.

Csupa ideg

Tudod, mi húz fel nagyon?
Alig dolgozom.
Kávéra még futja, vagyonom,
Ugyan... Foltozom
Pénztárcám, de huzatos marad.
A cipőmre a sár rátapad,
Sikálni minek,
Rászárad, lepereg.
Maradtam itthon,
Hogy majd én megváltom,
Ezt reméltem titkon,
Megváltom, beváltom, kiváltom...
Még a keresztem sincs fából,
Műanyag krucifix, üreges,
Ha esik, megtelik, akkor emberes
Nehéz,
Lenéz
A hentes a négy szelet parizerért,
A pék az olcsóbb tegnapi kifliért,
A vatera a feltett használt holmikért,
A pap a gyónásmentes napjaimért,
A mezítlábas koldus a lyukas zoknimért,
Én magamat meg az álmaimért.

Tudod, mi húz fel nagyon?
Feladtam magam. Vakon
Hittem,
Sitten
Tán boldogabb lennék.
Igaz, nem lenne kék ég
Felettem,
De azon a hat négyzetméteren
Enyém lenne a végtelen.
Képtelen
Vagyok ép ésszel,
Beszéltem egy gépésszel,
Volna hely a gyárban,
Fizetés nem sok,
Lehetek még boldog.

Tudod, mi húz fel nagyon?
A fürdőkádamban a vizem,
Mért hűl ki olyan hamar?
S a hajszárítóm zsinórja mért olyan rövid?

Tudod, mi húz fel nagyon?
Hogy elszakad a kötél.
Hogy életlen a késem.
Tudod, mi húz fel nagyon?
Hogy élnem kell basszameg,
Élnem.


Csodára várva

A fény az alagút végén
Neked a stand by gomb a tévén
Eldőlsz a kanapén, a szemed leragad
Reklámmal álmodsz, úttalan az utad
Pihenni kéne, de gyötör az élet
A kölcsönt fizetni, különben véged
Zúg már a fejed a való világtól
Nem hallod senkitől azt, hogy „hiányzol”
Délig is alhatnál, idődből kitelne
Mégis hatkor ébredsz, mintha munkád lenne
Azzal is spórolsz, hogy a cigiről leszoktál
Fogalmad sincs, utoljára mikor kávéztál
Nappalid lett a várad, bölcsőd s a temetőd
De nem halhatsz még meg, nincsen szemfedőd
Nem futja rá
Hurrá
Sovány vigasz, de jobb, mint a semmi
Addig nincs baj, míg van mit enni
Beletörődsz lassan, hogy neked ezt hozta az élet
Nem vagy hitetlen, istent szereted és féled
De néha felteszed a kérdést, hogy mért hagyott magadra
Imádkozol hozzá, mégsem figyel a szavadra
Mi lehet a célja ezzel az egésszel
De az isteni tervhez az eszed nem ér fel
Nem marad más hátra, mint várni a csodát
Csak ülsz a tévé előtt, kihűl a vacsorád
Megy az Édes élet, neked is így kellene élni
Legalábbis ezt próbálják neked bebeszélni
A képernyő fénye betölti a lakást
ORTT büntetés, megszakítják az adást
De téged ez már nem érint, szíved egy utolsót dobban
Éltél és meghaltál a saját fotelodban



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Hagyaték

Benkő Géza

Vasárnap poétika.

2014.6.1.   


Versek

Benkő Géza

A költészet napjára.

2014.4.11.    22


Szerelembefőtt

Benkő Géza

Igaz, hogy a szerelmesek ünnepe két nappal ezelőtt volt, de annak hatása alatt jelentkezünk hétvégi versünkkel.

2014.2.16.    5


Ringató

Benkő Géza

Hétvégi líránk.

2013.12.29.    6


Csak egy pillanat

Benkő Géza

Két vers vasárnapra.

2013.12.8.   


Síró játék

Benkő Géza

Egy vers, egy blues...

2013.10.6.   

A rovat további cikkei

Kirándult szívhúrok

Katona Nikolas

Vasárnapi versünk akár kétértelmű is lehetne.

2021.6.12.   


Feminista leányzó dala

Katona Nikolas

Vasárnapi versünk írója jobb témát sem találhatott volna...

2021.5.29.   


Village life

Katona Nikolas

Vasárnapi versünk érdekes felvidéki hangulatokat idéz. Olvassuk csak!

2021.5.9.   


Téli kontrafaktumok

Katona Nikolas

Egy újabb vasárnapi vers. Az évszakoktól függetlenül mindig mindenkiben ott van egy darab tél....

2021.4.25.   


A szív húrjai

Katona Nikolas

Mindig büszkék vagyunk, amikor megoszthatunk egy eredeti vasárnapi verset.

2020.12.6.   


A csend horizontjai

Katona Nikolas

Hogy szebb legyen a napunk: íme, vasárnapi versünk!

2020.11.21.