Csodára várva


Benkő Géza  2014.1.26. 3:05

Megszólal a hétvégi líránk.

Csupa ideg

Tudod, mi húz fel nagyon?
Alig dolgozom.
Kávéra még futja, vagyonom,
Ugyan... Foltozom
Pénztárcám, de huzatos marad.
A cipőmre a sár rátapad,
Sikálni minek,
Rászárad, lepereg.
Maradtam itthon,
Hogy majd én megváltom,
Ezt reméltem titkon,
Megváltom, beváltom, kiváltom...
Még a keresztem sincs fából,
Műanyag krucifix, üreges,
Ha esik, megtelik, akkor emberes
Nehéz,
Lenéz
A hentes a négy szelet parizerért,
A pék az olcsóbb tegnapi kifliért,
A vatera a feltett használt holmikért,
A pap a gyónásmentes napjaimért,
A mezítlábas koldus a lyukas zoknimért,
Én magamat meg az álmaimért.

Tudod, mi húz fel nagyon?
Feladtam magam. Vakon
Hittem,
Sitten
Tán boldogabb lennék.
Igaz, nem lenne kék ég
Felettem,
De azon a hat négyzetméteren
Enyém lenne a végtelen.
Képtelen
Vagyok ép ésszel,
Beszéltem egy gépésszel,
Volna hely a gyárban,
Fizetés nem sok,
Lehetek még boldog.

Tudod, mi húz fel nagyon?
A fürdőkádamban a vizem,
Mért hűl ki olyan hamar?
S a hajszárítóm zsinórja mért olyan rövid?

Tudod, mi húz fel nagyon?
Hogy elszakad a kötél.
Hogy életlen a késem.
Tudod, mi húz fel nagyon?
Hogy élnem kell basszameg,
Élnem.


Csodára várva

A fény az alagút végén
Neked a stand by gomb a tévén
Eldőlsz a kanapén, a szemed leragad
Reklámmal álmodsz, úttalan az utad
Pihenni kéne, de gyötör az élet
A kölcsönt fizetni, különben véged
Zúg már a fejed a való világtól
Nem hallod senkitől azt, hogy „hiányzol”
Délig is alhatnál, idődből kitelne
Mégis hatkor ébredsz, mintha munkád lenne
Azzal is spórolsz, hogy a cigiről leszoktál
Fogalmad sincs, utoljára mikor kávéztál
Nappalid lett a várad, bölcsőd s a temetőd
De nem halhatsz még meg, nincsen szemfedőd
Nem futja rá
Hurrá
Sovány vigasz, de jobb, mint a semmi
Addig nincs baj, míg van mit enni
Beletörődsz lassan, hogy neked ezt hozta az élet
Nem vagy hitetlen, istent szereted és féled
De néha felteszed a kérdést, hogy mért hagyott magadra
Imádkozol hozzá, mégsem figyel a szavadra
Mi lehet a célja ezzel az egésszel
De az isteni tervhez az eszed nem ér fel
Nem marad más hátra, mint várni a csodát
Csak ülsz a tévé előtt, kihűl a vacsorád
Megy az Édes élet, neked is így kellene élni
Legalábbis ezt próbálják neked bebeszélni
A képernyő fénye betölti a lakást
ORTT büntetés, megszakítják az adást
De téged ez már nem érint, szíved egy utolsót dobban
Éltél és meghaltál a saját fotelodban



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Hagyaték

Benkő Géza

Vasárnap poétika.

2014.6.1.   


Versek

Benkő Géza

A költészet napjára.

2014.4.11.    22


Szerelembefőtt

Benkő Géza

Igaz, hogy a szerelmesek ünnepe két nappal ezelőtt volt, de annak hatása alatt jelentkezünk hétvégi versünkkel.

2014.2.16.    5


Ringató

Benkő Géza

Hétvégi líránk.

2013.12.29.    6


Csak egy pillanat

Benkő Géza

Két vers vasárnapra.

2013.12.8.   


Síró játék

Benkő Géza

Egy vers, egy blues...

2013.10.6.   

A rovat további cikkei

Március

Nagy Csivre Katalin

Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy ismét jelentkezhetünk vasárnapi verssel.

2024.3.9.   


Tűz-elem

Nagy Csivre Katalin

Adventi vasárnapi versünk.

2023.12.9.   


Fuss!

Kerepesi Igor

Vasárnap a pihenés és a vers napja nálunk, ám a mai vers futásra biztat. Olvassuk el, miféle futásra!

2023.6.25.   


Hallgatózik a csend

Nagy Csivre Katalin

A világ zajos, a csendnek hallgatóznia kell...? Vasárnapi versünk.

2023.6.18.   


Emlék

Béres Csilla

Vasárnapi versünk.

2023.5.14.   


Várakozva

Nagy Csivre Katalin

Adventi vasárnapi versünk, ünnepi viselkedésünkre int...

2022.12.11.