A pók
Az utóbbi napok nagyon szép őszi időjárása többször az udvarra csábított bennünket.
A gyerekekkel sokat kergetőztünk, fociztunk, játszottunk a szabad levegőn. Egyik ilyen alkalommal miközben éppen Lillát hintáztattam, Peti lélekszakadva rohant oda hozzám egy bogár elől. Nemrég a temetőben megcsípte egy darázs, azóta nagyon fél minden rovartól. Ezúttal sikeresen megmenekült a támadó elől – én azt sem láttam, miféle szerzet volt az elkövető. Kérdeztem hát a fiamat, hogy darázs elől szaladt-e? Azt válaszolta: „Nem. Ez egy pók volt. Olyan nagy pók, mint apa, csak apa emberből van.”
Ezen a kijelentésen órákig kacagtam, de előtte még gyorsan elmeséltem telefonon az apjának is a történetet, nehogy elfelejtsem, mire hazajön.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Mit (nem) tanult a nagyi az iskolában
Unokaöcsém, Balázs augusztus utolsó napján lett hatéves. Kiskora óta gyűjtöm a mondásait. Íme, a legújabbak:
2009.11.12.
Fekete leves Balázs-módra
Unokaöcsém, Balázs ötéves múlt. Pici kora óta gyűjtöm a mondásait. Még mindig hallok tőle olyan kifejezéseket, amelyeken jókat derülök.
2009.3.31.
Nem a Jézuska hozta
Unokaöcsém, Balázs, ötéves múlt. Pici korától gyűjtöm a mondásait. Íme, a legfrissebbek:
2008.12.29.
Néni az a bácsi?
A gyerekszáj ellen nincs orvosság. Még szerencse. Néha tudnak olyat mondani, amitől le kell, hogy üljünk, különben…
2008.12.3.
„Aúúú, hol?”
Mindkét gyermekünk nagyon bújós, igényli a testi közelséget, a simogatást, a puszikat.
2008.10.17.
A kétévesek bölcsessége
Azt mondják a hozzáértő emberek, hogy a gyerekeket leginkább példamutatással lehet nevelni.
2008.8.17. 2
Hol terem a kompót?
Balázs a napokban egy csomag savanyú cukorkát választott magának az üzletben.
2008.2.9.