Érzelmek iskolái

Póda Erzsébet 2012.3.21. 6:31

Stefánia istennő lett. Vagy, ha nem is egészen istennő, de annak papnője biztosan.

Csak nemrég döntött úgy, hogy ezt választja hivatásának. Egy nap arra ébredt, hogy már nem szereti a férjét, és a három kicsi gyereke ellátása is csak nyűg a számára. Összejött egy sármos fiatalemberrel, akivel aztán vad órákat töltöttek együtt annak lakásán. Stefánia megismerkedett az igaz szerelemmel. Már nem is érti, miért forszírozta annak idején a férjével a házasságot. Pedig a férjjelölt napokig próbálta lebeszélni az esküvőről. De Stefi nagy esküvőt akart! Kétszáz vendéggel. Hadd pukkadjanak meg a barátnői! A lakodalomra végül háromszáz vendéget hívtak meg. Nászútra mentek, és gyereket tervezett. Négy hónapon át aggódott. Havonta vásárolta a terhesteszteket, mire az egyik végre két csíkot mutatott.

A baba születése után Stefi majdnem depresszióba esett. Ő nem ezt akarta, nem erre vágyott! A baba sírt, bömbölt, ő nem tudta kialudni magát, a mellbimbója kisebesedett, a gyerek nyálzott és böfizett – tiszta szívből utálta az egészet. Nem is akart több gyereket, mégis összejött még kettő.

Stefi alig várta, hogy óvodáskorúak legyenek. A kisebbiket csak nagy nehezen vették fel az oviba, két hónappal a harmadik születésnapja előtt. Még szerencse, hogy ő el tud intézni mindent. És jó is, hogy így történt, máskülönben talán sose ismerte volna meg az ő gyönyörűséges Adoniszát, aki úgy tudott teljesíteni az ágyban, mint ahogy a férje a legjobb formájában sem.

Három hónapig bírta a titkolózást. Aztán úgy döntött, otthagy csapot-papot. Becsomagolt a legnagyobb utazótáskájába és az Adoniszához költözött. Azóta, míg a szerelem istennőjének hódol – ő így mondja –, addig férje neveli, gondozza, viszi-hozza az iskolába és óvodába az elanyátlanodott csemetéket..

Eközben Stefánia az enyhe hajnalokon mezítláb sétál az új pasija kertjének harmatos füvében. Élvezi a harmatból áradó ősi és tiszta életenergiát. Vagy a közeli erdő farönkjein üldögélve meditál. Derékig érő haja gondtalanul omlik a rönkre, és erről fotókat oszt meg a közösségi oldalakon, melyeken a jobb szemű ezoterikusok még Stefi és a csonka fa közös auráját is felfedezhetik. Akinek nincs ezoterikus meglátása, annak Stefi hozzászólásban hívja fel figyelmét erre a felfoghatatlan jelenségre.

Az utóbbi időben egyre többet beszél arról, hogy kapcsolatba került az igazi istennővel, a szerelem istennőjével, az igaz szenvedély teremtőjével. Aki őt papnőjévé nevezte ki, mivelhogy a nap bármely szakában tud vele kommunikálni. Sőt néha egyenesen tollba mondja neki (Stefinek) üzeneteit.

Addig is, amíg újra fel nem virradnak a harmatos füvű langyos hajnalok, amikor is mezítlábas sétáira indulhat majd, gyertyás-füstölőpálcikás előadásokat, beszélgető-esteket tart egzotikus selyempelerinbe öltözködve. Nagyon jól csinálja, mert az ismerős nők egyre nagyobb számban válnak a követőivé.

Stefánia könyvet is ír. Azt mondja, ez egy új biblia lesz: a szerelemről, a szexről, a szeretkezésről, a férfival való egyesülésről, s az így keletkező hatalmas energiáról és teljes egységről, valamint a szerelem istennőjével való kapcsolatáról. Mert – állítja – az élet kizárólag a szenvedélyről, az érzelmekről és az érzékiségről szól.

Bizony, az ő számára minden valószínűséggel...