Géntechnológia - az ismeretlen

Faar Ida  2014.9.17. 3:15

Egyre biztosabban állítható, hogy a génmanipuláció ismeretlen és felfedezésre váró szegmense a tudománynak. Tények a GMO-ról.

Valamikor réges-régen a földjeit, kertjét művelő felelős gondolkodású ember nem a vetőmagboltban vásárolta az ismeretlen helyről származó vetőmagokat, hanem ő maga „mentette át” évről-évre a következő vetésig. Ami nem volt nagy ördöngösség: nagypapám a legfinomabb sárga- és görögdinnyék, a legtöbbet termő paprika, paradicsom – és még sorolhatnám hány zöldség – magvait vette gyűjtötte be, s őrizgette tavaszig. Lehet, hogy a következő évi termés – az időjárási viszonyok függvényében – csak akkora volt, ami a családunkat ellátta. De legalább biztosan tudtuk: az, amit megeszünk nem természetellenes beavatkozások, kémiai, vegyi, genetikai machinációk végterméke. A géntechnológia viszont olyan molekuláris növénynemesítési módszer, amely a sejtek belsejében megváltoztatja a genetikai információt. Ezáltal a növények kedvező tulajdonságokkal fognak rendelkezni, és olyan anyagokat termelnek, amelyek az adott fajban az evolúció során nem alakulhatott ki, vagy nem az ember által kívánt mennyiségben és minőségben.

A géntechnológiai beavatkozások során először a cél az volt, hogy olyan növényfajokat hozzanak létre, amelyek növényvédő szerek nélkül állnak ellen a kártevőknek, vírusoknak, gombáknak, baktériumoknak, rovaroknak. A következő lépés az volt, hogy javítsák a növények a minőségét és termési mennyiségét. Napjainkban pedig azért folynak a kutatások, hogy a növények ne csak élelmiszerek legyenek, hanem ipari alapanyagok, speciális molekulák, ehető vakcinák. Cél még a növényvédőszerek használatának visszaszorítása is, amivel megalapozható lenne a környezetbarát mezőgazdasági termelés. A géntechnológia széleskörű bevezetése óriási körültekintést igényel, hiszen ez idáig még nem ismertek a veszélyei – így, a közélelmezésre szánt növényeknél sem tudható milyen hatással lennének hosszabb távon a fogyasztókra. Az eljárások során kialakuló növénymutánsok egészségre gyakorolt hatása még nem ismert, számos kutatás vizsgálja. Az Európai Unió a tagállamokban engedélyezte az emberi és állati fogyasztásra szánt génmódosított termékek kereskedelmét, valamint a repce, a kukorica és a szója esetében a termesztését is.

Magyarországon jelenleg nem engedélyezett genetikailag módosított növények termesztése és ilyen élelmiszerek előállítása sem folyik. Azonban nem zárható ki teljes biztonsággal, hogy génmódosított (GMO) élelmiszerek átlépjék a határt és kerüljenek az asztalunkra anélkül, hogy tudnánk róla.

Tények a GMO-ról röviden:

• A világ legnagyobb GMO-növényeket termesztő országai: USA, Kanada, Argentína.

• Létezik egy rovar-rezisztens kukoricafajta, amelyet a gödöllői Szent István Egyetem és a Növényvédelmi Kutatóintézet szakemberei megvizsgáltak, és megállapították, hogy magyar környezetben két-háromezerszer annyi toxint termel, mint amennyit az ugyanezen hatóanyagot tartalmazó hagyományos rovarirtó szer. A méreg egy része a kukorica betakarítása után is megmarad a talajban. Ennek a GMO-kukoricának a pollenje több mint 500 méteres távolság megtételére is képes, ezáltal a hagyományos kukoricatáblák egyedeit beporozva méregtermelő hibrideket hoz létre.

• A GMO-dohány olyan mérget kezdett termelni, amire a kutatók nem is számítottak, holott az eredeti növényben nyoma sem volt annak.

• Az átalakított élesztőben is 40–200-szorosára nőtt egy méreganyag mennyisége.

• A GMO-burgonyát tartalmazó táppal etetett patkányok gyomor- és bélfalának vizsgálatakor a növény genetikai módosításában felhasznált DNS-darabok hatására az emésztőrendszer hámsejtjeiben felgyorsult a sejtosztódás, aminek következménye vastagbélrák kialakulása lehet.

• A GMO-növények pollenjének belégzése különös veszélyt jelenthet, mert egyrészt allergiás tüneteket okozhat, másrészt egyelőre ismeretlen az a hatása, vajon miként reagálnak a légzőszervek szövetei a pollennel való találkozásra.

A fentiek figyelembevételével egyre biztosabban állítható, hogy a génmanipuláció ismeretlen és felfedezésre váró szegmense a tudománynak, ahol az elért eredmények mindamellett, hogy figyelemreméltók, egyben figyelmeztetőek is: olyan területen járunk, ahol érhetnek bennünket kellemetlen meglepetések is.

Valamikor réges-régen a földjeit, kertjét művelő felelős gondolkodású ember nem a vetőmagboltban vásárolta az ismeretlen helyről származó vetőmagokat, hanem ő maga „mentette át” évről-évre a következő vetésig. Talán ma is így lenne a legbiztonságosabb.

Hozzászólások

@

Küldés