Ne pánikoljunk!

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő 2020.9.9. 11:27

Pánikban a viselkedési normákat felülírja a túlélési ösztön, az ember, magatartása teljesen megváltozik. Sokan a hisztériához hasonlítják.

A magyar nyelv értelmező szótára szerint a pánik főnév érzetet, eszeveszett, fejvesztett rémületet jelent. Valószínűleg a görög mitológiai Pán isten nevéből származik, aki állítólag képes volt rémületet kelteni mindenkiben, sokszor ok nélkül. Pánikban a viselkedési normákat felülírja a túlélési ösztön, az ember „kibújik a bőréből”, magatartása teljesen megváltozik. Sokan a hisztériához hasonlítják. A hisztéria érzelmi kitörés, reakció a stresszre, ami látványos tünetekben nyilvánul meg, mint sírás, jajveszékelés, erős gesztikuláció, heves, nem koordinált mozdulatok. Kipirosodott arc, légszomj, heves szívverés, izzadó tenyerek, sőt akár ájulás is fenyegeti a rohamot átélő embert.

Mielőtt a pánikbetegségről, pánikkeltésről beszélnénk, le kell szögezni, hogy van egészséges méretű pánik is. Ilyen életesemény például egy fontos vizsga, vagy ismeretlen szituáció. Természetes, hogy amikor az emberfia izgul, hevesebben ver a szíve, izzad, de ez átmeneti állapot, nem ismétlődik gyakran, és van objektív oka. Ezzel ellentétben a pánikbeteg mindig és mindenhol talál okot, hogy kétségbeessen. Ezek a betegek szinte állandóan szoronganak, félnek valós vagy alaptalan dolgoktól, helyzetektől. A roham fizikai tünetekben nyilvánul meg: halálfélelem; légszomj; szapora szívverés; gombóc a torokban; gyengeség; kipirulás; izzadás; reszketés, hidegrázás; szédülés; émelygés; mellkasi fájdalom. A pánikbetegekre jellemző, hogy más pszichiátriai betegségekkel is küzdenek –fóbiákkal, depresszióval, szorongással. Képesek hetekig azon aggódni, mikor fog kitörni a következő roham. Gyógyításuk a pszichiáter hatáskörébe tartozik. A kezelés lehet gyógyszeres, pszichoterápia vagy e kettő kombinációja.

Azért kell foglalkozni ezzel a betegséggel, mert az utóbbi hónapok történései, az állandó pánikkeltés, egyre több pánikbeteget „termel”. Még az egészséges lelkületű is meginog és félni kezd. (Vagy tán éppen ez a cél?) A pánikkeltés nem más, mint tervszerű, tudatos rémület létrehozása. Tény, hogy valós veszélyt jelent a koronavírus, de ha állandóan és kizárólag a vírus körül forog az életünk, mindennapjaink, akkor még az egészséges lelki békével rendelkező egyén is pánikbeteggé válhat.

Próbáljunk meg együtt élni ezzel a helyzettel: tartsuk be a szakemberek tanácsait és kevesebbet foglalkozzunk a vírus statisztikájával, elhalálozási számaival! A felesleges pánikolás helyett tartsuk be az alap higiéniai előírásokat (gyakori kézmosás), és foglalkozzunk hétköznapi dolgainkkal, valamint az élet szépségeivel!