Önálló lesz a jelnyelv Magyarországon

Puha Andrea 2009.11.12. 9:32

Sárga kis névjegykártya koccant az asztalomon. Plüss kulcstartó landolt mellette.

,,Hallássérült vagyok, adakozzanak az Alapítványnak” – kérte a kártya. Mikor felnéztem, a lány már a többi asztalnál sürgölődött. Kicsi, törékeny alakja volt, két copfja pajkosan táncolt a vállai fölött. Automatikusan a pénztárcám után nyúltam, hogy megvegyem a kulcstartót. Mikor a lány ismét az én asztalomhoz jött, kezébe szórtam a pénzérméket, majd a nyitott tenyeremet az államhoz érintve megköszöntem a kulcstartót. A kis egérfogú, szeplős arc mosolyra derült. Megértette. Ragyogó szemmel viszonozta a jelelésemet, többször is megismételte. Jóleső érzéssel figyeltem, ahogy az ajtóból még visszafordul, hogy rám villantson egy újabb mosolyt.

Tudtam, hogy mit érzett. Hallássérült lévén szájról olvasok. Tudok beszélni, de tele vagyok korlátokkal. Társaságban hallgatok, másoknak sokszor úgy tűnik, zárkózott vagyok. Pedig nem így van, csak nehezen kapom el a társalgás fonalát. Rossz ez így. Nem csak azért, mert nem tudok bekapcsolódni, hanem mert korlátok közé kerülök. Nem tudom önmagam adni, nem tudok megnyilvánulni, nem tudok úgy ismerkedni korlátlanul, mint mások. De mikor négyszemközt vagyok valakivel: igen! Olyankor szabadságot érzek. És ezt a szabadságot láttam a lány szemében, mielőtt kifordult volna az ajtón.

De mi is az a jelnyelv? A Magyar Értelmező Kéziszótárban felesleges utánanéznünk, nem találunk ilyen kifejezést. A „jelbeszéd” formája azonban megtalálható benne. Eszerint az nem más, mint taglejtésekkel való gondolatközlés. A siketek, nagyothallók alkalmazzák, hogy kifejezhessék magukat. Használata közben nagy szerepet kap a kezek használata, valamint az arcmimika. Azt gondolhatnánk, hogy a jelnyelv egységes, azonban nem így van. Egy kifejezésre több jel is alkalmas, s bizonyos szempontból még a nemzeti jelnyelvek sem egységesek, vannak eltérések. Igaz, van közös nemzetközi jelnyelv, de elsősorban mindenki a maga nemzeti nyelvét igyekszik megtanulni.

Ha valaki meg szeretné tanulni ezt a sajátos kifejezésmódot, nem lesz nehéz dolga. Bár én sosem voltam rászorulva a jelbeszéd használatára, érdekelt. Már gyerekkoromban ellestem pár mozdulatot, mint például a köszönés, vagy anya, apa jelelését. Később, tizenéves koromban kezdtem elmélyülni benne. Rábukkantam a www.hallatlan.hu weboldalra, ahol bárki kedvére tanulmányozhatja ezt a nyelvet. Rákereshetünk kifejezésekre, szavakra, melyet egy férfi vagy nő elmutogat nekünk a videón. Arra jöttem rá, hogy nagyon egyszerű logikára épül. Egy-egy jel elmutogatása után rögtön rájöttem a mozdulat és a szó kapcsolatára. Például az „öreg” kifejezést szakáll mozdulattal imitáljuk. Ez magától értetődő. Az apa fogalmát úgy fejezhetjük ki, hogy kackiás bajszot kanyarítunk magunknak az orrunk alá. És most jön a lényeg, a nagypapa alakját a két jel elmutogatásával idézhetjük fel. Megdöbbentően egyszerű, nem igaz?

Csehországban, Ausztriában, Szlovéniában, Szlovákiában, Finnországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és az Egyesült Államokban önálló nyelv a jelnyelv. Magyarországon a nyáron került a kormány asztalára a jelnyelvi törvény tervezete. A törvény elfogadásával a magyar jelnyelv hivatalosan is oktathatóvá válik mindenki számára, a siketek és nagyothallók pedig saját anyanyelvükön tanulhassanak az iskolában. Ez azért fontos, mert így a munkaerő-piacon is sokkal versenyképesebbek lesznek, valamint ha a jelnyelv hivatalossá válik, jogosultak lesznek például a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésnél arra, hogy saját anyanyelvükön szóljanak.

Idén ősszel kiderült, hogy mind az öt parlamenti párt támogatja a törvényjavaslatot, mely a jelnyelvről és a jelnyelv használatáról készül az Országgyűlésben. Az előterjesztés magába fogalja a jelnyelv elismerését, oktatását, és a tolmácsszolgálat szabályait. A kormány javaslatára a jelnyelvvel kommunikáló hallássérültek elsősorban önálló nyelvet használó közösségnek számítanak, nem pedig fogyatékossági csoportnak. A vitán részt vett Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szervezetének elnöke, aki egyben az Európai Parlament első siket képviselője is. Egy mozgalom is elindul majd, amelyben ismertebb személyek is részt vesznek. Céljuk, hogy megismertessék az 50 legalapvetőbb jelet, ösztönözzék az embereket annak megtanulására.

Igazából csak ajánlani tudom a jelnyelv tanulását. Mert igaz, ki tudjuk mondani azt a szót, hogy szeretlek, de mikor valaki nyitott tenyérrel ölelő körmozdulatot tesz a szíve előtt, mosollyal az arcán – az valami egészen más, és leírhatatlan.